Mért van az, hogy ez a támogatási rendszer szinte csak azok számára elérhető, akik eleve jobb anyagi helyzetben vannak? Erről és számos egyéb, fontos kérdésről esett szó a Lobbanáspont címmel rendezett debreceni kerekasztal-beszélgetések legújabb epizódjában, a Susmus Caféban. Ezúttal a hajléktalanság és a lakhatási válság került középpontba.
Vendégek:
Szoboszlai Katalin szociális munkás, a Periféria Egyesület elnöke
Balogh Gyula: AVM – A Város Mindenkié
Forgács Attila: debreceni önkormányzati bizottsági tag
Dombi Mihály: a Szikra Mozgalom debreceni helyi szervezet elnöke
Moderátor: Könnyü Hella
A beszélgetés során többek között az alábbiakról esett szó:
- Az olyan emberek, akik már rendelkeznek kétszintes lakással, és a harmadikat építenék, könnyebben tudnak CSOK-ot igényelni. Ez egyértelműen azoknak szól, akik eleve tehetősebbek.
- Egy új állami támogatás, amelyet 35 év alatti fiatalok igényelhetnek csak cégen keresztül, gyakorlatilag kizárja a munkanélkülieket, közmunkásokat, és sok más hátrányos helyzetű csoportot.
- Mit tehet valaki, aki hajléktalan, vagy akinek komoly kockázata van arra, hogy hajléktalanná válik? Milyen intézmények vagy rendszerek léteznek jelenleg, amelyek ténylegesen segítenek?
- A lakásfenntartási támogatás megszűnése és más szociális támogatások csökkentése komoly veszteséget okozott nemcsak a szociális rendszernek, hanem az állampolgároknak is.
- Debrecenben erős a civil szervezetek jelenléte, például étkeztetési programokkal, amelyek napi több ezer adag ingyenes ételt biztosítanak. Ugyanakkor az igények itt is növekednek, és a szociális alapon elérhető támogatások még mindig korlátozottak.
- Debrecenben az üresen álló lakások számának – több mint 11 ezer – kihasználása is jelentős lehetőség lenne. Ha csak ezek 1%-át állami támogatással komfortossá tennék, az is több száz ember számára nyújthatna megoldást.
- Debrecenben is tapasztalhatók pozitív példák a hajléktalan emberekkel való törődésre. Például egy helyi, ismert hajléktalan férfi, Attila, aki gyakran ült egy elegáns étterem előtt, egy balesetben életét vesztette. Az eset hatalmas közfelháborodást váltott ki a városban.
- Az oktatás kulcsfontosságú. Egy tanár például elmesélte, hogy az egyik diákja, aki korábban „csövesként” emlegette a hajléktalan embereket, idővel felismerte az emberi oldalukat, és már azt javasolta, hogy a faluban építsenek hajléktalanszállót.
- Fontos, hogy a társadalom felismerje: a hajléktalanság nem csak egyéni probléma, hanem összetett társadalmi jelenség.
