Immár nem csak számunkra becses, ugyanis a világ legjelentősebb 200 földtani örökségi helyszíne közé választották a Bakony-Balaton-felvidék egykori vulkáni mezőjét. Az ezzel a témával foglalkozókon túl igen kevesek számára ismert az, hogy földtörténeti léptékben mérve, nem is olyan régen hazánkban is aktív vulkánok működtek. Mindez pedig történt, a Tapolcai-medence területén, mintegy 4,5 és 3 millió évvel ezelőtti időszakban, az un. pliocén-pleisztocén korban. Ezt követően hozta létre az erózió a jellegzetes vulkáni dombokat, a már számunkra is jól ismert tanúhegyeket.
Miről is tanúskodnak?
Erről a vulkáni tevékenységről, vagyis arról, hogy a láva kiömlött, majd megszilárdult, így bazalt képződött. A jég, a víz és a szél megbontotta és elhordani a lazább felszínt, de ezzel a kemény anyaggal nem tudott megbirkózni. Mára ezek a sziklák tanúskodnak az egykori felszín magasságáról.
Ha nincs tanúhegy, akkor kéknyelű sincs
A csodálatos látványon túl még mást is köszönhetünk az egykor aktív vulkánoknak, ez pedig nem más, mint hazánk egyik legismertebb borvidéke, a badacsonyi. A „tanúhegyek fejedelme” a legismertebb, egyben a legmagasabb valamennyi társa közül. A balatoni tájnak szimbóluma ez a lapos és hosszúkás, úgynevezett koporsó formájú képződmény. Lankásabb részein a mediterrán jellegű éghajlat éppen ideális a szőlőtermesztéshez, így nem meglepő, hogy ez az egyik legősibb borvidékünk, emellett az egyik leglátogatottabb turisztikai célpont is.
Most ’díjazták’ is.
Ugyanis a Nemzetközi Földtudományi Unió (IUGS) a világ legjelentősebb 200 földtani örökségi helyszíne közé választotta a Bakony-Balaton-felvidék plio-pleisztocén kori freatomagmás monogenetikus vulkáni mezőjének fordított tájképét – adta hírül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. A tájékoztatás szerint a nemzetközi szervezet korábban már közzétett egy listát a világ első száz földtani örökségi helyszíneiről, amelyet idén augusztusban az IUGS 37., Dél-Koreában rendezett Nemzetközi Földtani Kongresszusán további száz helyszínnel bővítettek. Ezen, a második százas listán szerepel a Veszprém vármegyei helyszín, egyedüli magyarországiként.
Amiért egyedülálló
A Park tájékoztatása szerint, a Bakony-Balaton-felvidék vulkanikus térségének különlegességét több tényező alkotja. A több mint ezer Celsius fokos kőzetolvadék a földkéreg repedésein keresztül a karbonátos kőzetekben és az üledékekben vízzel érintkezett, így a vulkáni aktivitás heves gőzrobbanásokkal (freatomagmás kitörésekkel) érte el a felszínt. A monogenetikusság pedig azt jelenti, hogy a vulkánok aktivitása egyszeri volt. A Földön gyakoriak az ilyen, úgynevezett fordított domborzati viszonyok, de az egykor lávával feltöltött, szorosan egymás mellett elhelyezkedő freatomagmás vulkánokból álló hasonló felszínformák ritkák. Az IUGS ezt a különleges geomorfológiai értéket ismerte el – áll a közleményben.
(MTI)
Fotó: Frank Yvette
