Várható volt, hogy a harmadik napon hatalmas tömeg lesz a 2024-es Campus Fesztiválon. A hétvége, illetve a fellépők garantálták, hogy így lesz.
A Nagyszínpadon hét órától a Csík zenekar varázsolt, a Quimbyből ismert Kiss Tibivel és Lovasi Andrással karöltve. A korai kezdés és a nappali világoság sem zavarta az embereket, igazán felszabadult hangulatban énekelték a dalokat.
Gigatömeget mozgatott meg a két srác
A helyszínen is egyértelmű volt, hogy sokan vagyunk, de utólag, a drónos fevételeket elnézve mégis csak pislogtam, hogy mennyi ember látogatott ki, hogy megnézze, mit hozott Dimitri Vegas & Like Mike.
Hogy mit? Egy profi show-t látványos fényekkel, nagyon jó ütemekkel, dallamokkal, zenékkel. A közönség összetétele teljesen vegyes volt, korban, nemben, stílusban, de mégis mindenki megmozdult a ritmusokra. Nem nagyon láttam unatkozó embert, pedig csak a tömeg peremén mozogtam. Mi lehetett középen?
Változnak az idők, de a szívnek van, ami örök
Giga tömeg, nagy sztárok ide vagy oda, a legjobban mégis a Republic koncertet vártam.
Én még emlékszem, mikor ők töltötték meg a Nagyszínpad előtti teret rengeteg emberrel! De rég is volt és de jó is volt és mennnyire kár, hogy a sors sajnos, Bódi László, Cipő elvesztésével közbeszólt.
De ahogy mondani szokták, a mi életünk megy tovább, abból kell kihozni a legjobbat, ami van.
Kisebb színpadon ugyan, de ugyanazokat a lelkes, normális értékrendű, szimpatikus és jó lelkű embereket láttam tegnap is.
Elhozták a legpörgősebb dalaikat, a csodálatos hegedű betétekkel gazdagított népzenei nótákat és természetesen a legszebb szerelmes számokat, már ami belefért ebbe a rövid időbe.
A koncert, mint mindig, Cipő hangjával kezdődött és fejeződött be, és a Szeretni valakit valamiért is neki szólt.
A dal után szintén az ő hangján csendül fel Nagy László: Én fekszem itt című szerelmes verse, ahogy régen is minden koncerten, amikor még élőben szavaltuk együtt. Huszonkét éve járok Republic koncertre, de nem tudom megunni. Ez a tegnapi is felért egy aerobic órával, annyit ugráltam. Köszi srácok, olyan jó, hogy jöttetek!
Ahol az egy négyzetméterre eső csúnya szavak száma végtelen
A Krúbi-szüzességemet tavaly vesztettem el, de idén is megnéztem a fiút, néhány szám erejéig. A helyszín ugyanaz volt, egy szűk helyen nyomorogtak a rajongók, de ez a kedvükön nem látszott. Idén is sok volt a csúnya szó, ccc, viszont még mindig nagyon szórakoztató. Mi lesz veled Krúbi mester, ha leváltják a főszereplőket?
Az estét a Rühös Foxival zártam, akik számomra megfoghatatlan műsort nyomtak, az első mondat, ami eszembe jutott az “Ez beteg!” volt. Bocs a rajongóktól, jó értelemben értsétek! A rajongók többes száma indokolt, mert majdnem teljesen belakták a Made in Debrecen előtti színpadot, ami nem nagy terület, de akkor is.
Legalább annyian voltak, mint kicsit arrébb a Tordai Zoltánék-féle minilakodalomban.
Szóval pénteken is volt minden, ami szem-száj-fülnek ingere. Biztos, hogy mindenki megtalálta a magának valót. Ha máshol nem, a nagykoncertek utáni DJ partykon biztosan tomboltatok egy jót. Valljátok be!
Ami a zsúfoltságot illeti, a Stadion melletti tér és a parkolójában elhelyezkedő színpadok közelsége, pénteken tűnt fel leginkább. A Debreceni Egyetem színpadnál álló, Dévényi Tibi bácsit hallgató pöttyöslabda-vadászok széle és az Unicum bárban Juhász Laci DJ-szettjére pörgők pereme, nem kicsit érezhette magát elveszettnek, akkora volt az áthallás. De biztos csak a légköri viszonyok miatt.
– Bíró Gabriella –
