Színes szalagok, kisebb, ugyancsak színes díszek és néhol borosüvegek teszik vidámabbá a májusfát, amelyet az ország legtöbb területén még ma is felállítanak. Igaz, ma már egyfajta közösségi esemény ez, de azért vannak még olyan házak is, amelyek udvarán ott díszeleg a májusfa, jelezve, hogy a benne lakó lány még hajadon. A májusfaállításról, mint szokásról Gyanó Szilvia néprajzkutatóval beszélgettünk.
Mihez köthető a májusfaállítás?
A májusfaállítás május elsejéhez és egyben a tavaszhoz, a virágzáshoz, a természet kizöldüléséhez is köthető. (Vannak adatok pünkösdi fákról is, így feltehetően nem mindig volt egységes az állítás időpontja.)
Mennyire elterjedt ma mindez Magyarországon?
A történeti források és a néprajzi szakirodalom szerint, az egész országban elterjedt volt egykor, de sok helyen megérte a 21. századot is. Magyar nyelvterületen a májusfaállítás a legelterjedtebb népszokás május elsején, virradóra. Régen általában a legények, legénybandák feladata volt a fa beszerzése és felállítása. Jellemzően éjszaka, titokban mentek az erdőbe fát lopni és titokban is állították fel az éj leple alatt a fát. Ma már sokkal inkább egy közösségi esemény mindez.
Az ország mely területein a legelterjedtebb ez a szokás?
Szinte mindenhol megtalálható az országban egy-egy májusfa. Én a zalai, somogyi, Balaton környéki májusfákat ismerem leginkább. Itt a 21. században is megmaradt a májusfaállítás szokása. Észak-somogyi vagyok (táskai), nekem és a húgomnak is volt májusfája. De fotóztam már a szőlőhegyen is májusfát és más tájakon is láttam már belőlük jónéhány félét. Tehát elmondható, hogy ez a szokás sosem tűnt el teljesen a magyar hagyományból. Persze, sok helyen ma már leginkább hagyományőrző szándékkal állítják. Gyakran a művelődési házak udvarára kerül, önkormányzati vagy egyesületi szervezésben, és kifejezetten a közösségi élmény biztosítása a cél. Maga a fa felállítása, majd a kivétele (kitáncolása) is közösségi alkalom. Ez régen is így volt és ma is így van.
Milyen fajta fát díszítenek ilyenkor és mivel?
Kétféle májusfát tudunk megkülönböztetni: a sudár, magas és a fiatal, zsenge fákat. Nyugat-Magyarországon és a Balatonnál a májusfa az erdőből hozott (lopott) letisztított kérgű, földbe ásott magas fenyőfa, tetején lombbal, rajta szalagokkal, díszekkel, esetenként borosüveggel. (Az üvegért néha megpróbáltak felmászni.) A zalai, somogyi, balatoni májusfákat nemcsak a sok színes szalag miatt vesszük észre, hanem mert környezetük fölé magasodnak. Régi fényképeken is jól látszanak, hozzátartoznak a májusi utcaképhez. Más tájakon láthatunk a házak előtt fiatal, göcsörtös, vékonyka feldíszített nyárfákat is. Néhol a kapuhoz rögzítik őket. A kétféle májusfa közti különbséget apukám szavai nagyon jól leírták egyszer, amikor Szegedre utaztunk. Még a Dunántúlon voltunk, de már távolabb jártunk a Balatontól, amikor megszólalt: “Hát ez meg milyen májusfa?! Legfeljebb májusbot… Nálunk ez szégyen lenne…” (A fiatal kis feldíszített nyárfákat szólta így le, mert ő a magas és egyenes fenyőket ismerte májusfaként.)
Milyen jelentősége van a hagyománynak?
Két fontos jelentősége van a májusfaállításnak: az egyik az udvarlási szándék, ezt a lányos házak elé állított májusfa jelzi. A másik a közösségi jellegű, azaz a középületek (például faluház, kocsma) elé felállított fa. A szőlőhegyi májusfák is ide tartoznak, melyeket a gazdaközösségek állítottak.
Meddig díszeleg a májusfa?
Általában pünkösdig, vagy a pünkösdöt követő néhány napig álltak és állnak a mai napig a májusfák. A közös májusfák kidöntése (kitáncolasa) többnyire ünnepséggel, táncmulatsággal járt együtt, de a lányos házaknál állókat is gyakran ünnepélyes keretek között vették ki.
És ne feledkezzünk meg arról sem, amit nem nagyon említ a szakirodalom: az ivászatról. Már a májusfa állítása közben sem nagyon akadt olyan legénybanda, amelyik ne nézett volna a pohár/üveg fenekére, és a kitáncolás során is előfordult az alapos lerészegedés. Ezért nehéz például szóra bírni az egykori májusfaállító legényeket: nem akarják elmesélni vagy egyszerűen nem is emlékeznek rá. És nem mondom meg, hogy melyik zalai településen, azért tudtam a nyár közepén májusfát fotózni, mert a kitáncoláskor már nem tudták kivenni a fát…
Pósa Tamara
Fotó: korkep.sk
