Egyelőre kizárják az Erasmusból és kutatási támogatásokból az alapítványi egyetemeket, így az SZTE-t is

A magyarországi alapítványi egyetemeket egyelőre kihagyják az EU egyes oktatási- és kutatási projektjeiből – tudta meg a Népszava. Az SZTE is érintett. Az indok: működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését.

Nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn – írta a Népszava. Az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai december végén levélben értesítették erről a testület szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat.

A tiltás a 2022. december 15. után elbírált pályázatokra vonatkozik.

Magyarországon 21 alapítványi egyetem működik, köztük van a Szegedi Tudományegyetem is. Ezek többsége eddig jelentős támogatásokban részesült a Brüsszel által közvetlenül vagy közvetve irányított támogatási forrásokból. A Budapesti Corvinus Egyetem például 2014 és 2020 között 11 projektre 3,6 millió euró támogatást nyert a Horizont 2020 kutatási keretprogramból. 2020 decemberében pedig története során először konzorciumvezetőként elnyert egy 4 millió eurós összköltségvetésű pályázatot, olvasható az intézmény honlapján.

Az Európai Bizottság kimutatása szerint 2020-ban 22 622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, amit az EU 40,45 millió euróval támogatott.

A közösségi finanszírozás leállításáról szóló döntést 2022 december 15-én hozták meg az EU pénzügyminiszterei, amikor a korrupciós veszélyek miatt befagyasztották a Magyarországnak 2021-2027 között járó felzárkóztatási támogatások csaknem egyharmadát. Ezzel együtt utasítást adtak arra, hogy az Unió nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve az ilyen alapítvány fenntartásába került jogi személlyel.

Ezek az oktatási és kulturális intézmények eredetileg azért kerültek az EU célkeresztjébe, mert működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk. Brüsszeli nyomásra az Országgyűlés tavaly ősszel ugyan módosította a vonatkozó törvényeket, de az Unió figyelmeztetése ellenére sem változtatott azon az előíráson, amely lehetővé teszi, hogy magasrangú politikai tisztségviselők bekerülhessenek az alapítványok vezető testületeibe.

Az EU27-ek összeférhetetlennek tartják, hogy politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, amelyekben maguk is alkalmazottak és döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. Ezért a kiszervezett egyetemektől egyelőre megvonták a jelzett támogatást.

A döntés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Bizottság, illetve a pénzalapokat kezelő nemzeti hatóságok 2022. december 15-ike után nem köthetnek finanszírozási megállapodást a határozatban kiemelt intézményekkel. Az intézkedések csak az aláírandó új támogatásokra vonatkoznak, nem érintik a december 15. előtti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetéseket, és a folyamatban lévő támogatásokat sem.

Brüsszelben arra is felhívják a figyelmet, hogy a finanszírozást ideiglenesen függesztették fel, és a pénzszűke addig tarthat, amíg a magyarországi döntéshozók nem korrigálják a mulasztásokat.

Az Erasmus plusz program hazai megvalósítását koordináló Tempus Közalapítvány a Népszava érdeklődésére közölte, hogy a jogállamisági határozatnak nem címzettje az Erasmus plusz program, ami a lap szerint szembemegy az Európai Bizottság állításával. Az ellentmondást firtató kérdésekre azonban a Tempus már nem válaszolt. A történéseket jól ismerő forrástól a lap úgy értesült, hogy néhány alapítványi egyetem már fennakadt a brüsszeli szűrőn a Horizont Európa kutatási programból finanszírozott pályázati kérelme elbírálásakor.

Frissítés:

– Idén is zavartalanul valósulhatnak meg az Erasmus+ programjai – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) hétfőn az MTI-vel. Azt írták, hogy az Európai Bizottság decemberi döntése a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról a jelenleg futó csereprogramokat nem érinti. (A Népszava is ezt írta, A szerk.)

A pénzügyi keretek biztosítottak, így a hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti – emelték ki. “Magyarország minden vállalását teljesítette, így nem fogadja el az Európai Bizottság azon döntését, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott egyetemek direkt uniós pályázatokból való diszkriminatív kizárását tartalmazza. Ennek tisztázására, hasonlóan más uniós forrásokhoz 2023. március 16-ig kerül sor” – olvasható a közleményben.

Közérdekű vagyonkezelő alapítványok által működtetett egyetemek:

Budapesti Gazdasági Egyetem

Dunaújvárosi Egyetem

Debreceni Egyetem

Budapesti Corvinus Egyetem

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Magyar Táncművészeti Egyetem

Állatorvostudományi Egyetem

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Semmelweis Egyetem

Neumann János Egyetem

Nyíregyházi Egyetem

Pannon Egyetem

Óbudai Egyetem

Soproni Egyetem

Széchenyi István Egyetem

Szegedi Tudományegyetem

Színház- és Filmművészeti Egyetem

Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem

Tokaj-Hegyalja Egyetem

Miskolci Egyetem

Pécsi Tudományegyetem

Nyitókép: Frank Yvette