Szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is kutatási időt nyertek az emberiség eddigi legjobb és legnagyobb űrteleszkópjára – nemrégiben megérkeztek az első értékelhető adatok.
Mint korábban már írtuk, a NASA 10 milliárd dolláros James Webb-űrteleszkópjával az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutatják.
2021. december 25-én startolt minden idők egyik legnagyobb költségvetésű tudományos programja, a James Webb infravörös űrtávcső küldetése 2022. július 11-én kezdte meg a több mint egy évig tartó tudományos programjának első szakaszát.
A kutatók bő másfél évvel ezelőtt több mint 1170 darab távcsőidő-pályázatot nyújtott be a Webb-űrtávcső első, 2022 nyara és 2023 vége között megvalósuló tudományos mérési időszakára.
Ezek csupán egynegyede nyert mérési időt, a sikeres pályázati anyagok között vannak szegedi vezetéssel, illetve közreműködéssel készült programok is.
Elismerésre méltó, hogy magyar csillagászok is bekerültek az első körben távcsőidőt elnyerő kutatók elitjébe – köztük Dr. Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet, Asztrofizikai Kutatócsoport munkatársa, aki társ-témavezetőként egy, közreműködőként további három nyertes pályázat révén használhatja majd a Webb-űrtávcső adatait.
A szegedi kutató és munkatársai többek között arra a kérdésre keresik a választ, vajon „kozmikus porgyárak”-e a nagy tömegű csillagok életét lezáró, gigantikus energiakibocsátással járó szupernóva-robbanások, vagy sem.
A napokban az RTL Híradója arról számolt be, hogy már meg is érkeztek az első adatok Szegedre a James Webbről. Az űreszköz első fotóit nemrég mutatta meg a NASA. A csillagrobbanást egyébként úgy képzelik el a tudósok, mintha egy durva felületű kő izzana fel – Földünk keletkezéséről is számos információt hordoznak ezen események. A riport Szalai Tamás csillagászt szólaltatja meg, aki elmondta, a robbanás során szétszóródó anyagokból új csillagok és bolygók születnek.
