A Momentum politikusaiként láthatóan mindketten sokat foglalkoznak zöld ügyekkel, klímavédelemmel, környezetvédelemmel. Mi a tapasztalatuk, mennyire érdekli és érinti ez a magyarokat és a debrecenieket?
Donáth Anna: Szerintem érinti és érdekli is ez a téma az embereket. Sokszor egy rémisztő jövőt képzelünk el, pedig a klímaválság már ma is komoly gondokat okoz a magyar emberek életében. A Föld felmelegedése miatt egyre gyakoribbak az extrém viharok, áradások, amik tönkreteszik a termést, az otthonainkat és ennek a költségét mindannyian fizetjük. A nélkülözésben élőket például fokozottan érinti a durva időjárás, ugyanis sokak otthona nincs felkészülve ekkora viharokra, áradásokra, baj esetén pedig közös vagyonunkból, az államnak kell segítséget nyújtania. És már azt is látjuk, hogy a klímaváltozás hatására kiszámíthatatlanná vált a hazai élelmiszer termelés is, és emitt nőttek az élelmiszerárak.
Szabó Bence: Debrecenben sem kell messzire mennünk, ha a klímaváltozás következményeit keressük. A Fancsikai-tavak nemrég teljesen kiszáradtak, ami egyértelműen az évről-évre csökkenő csapadékmennyiség eredménye. De régóta terjed a Nagyerdő tölgyeinek csúcsszáradása a vészesen csökkenő talajvíz-szint következményeként. A város másik oldalán a Hajdúhátság folyamatosan sivatagosodik, komoly gondokat okozva a mezőgazdaságból élőknek. Debrecen belvárosában ésa korszerűtlen hőszigetelésű panelházakban pedig a nyári hőség okoz évek óta súlyos problémákat: az idősebbek és a különböző alapbetegségekkel rendelkezők számára ugyanis a hőség sokszor az életveszélyt jelenti.
Ezek létező és valóban komoly problémák, de vajon a hétköznapi emberek számára is ilyen fontosnak tűnnek?
Donáth Anna: Igen, hiszen ahogy említettem, a klímaváltozás hatása most már közvetlenül érint mindenkit. Vegyünk egy konkrét példát. a magasabb élelmiszerárakat, amik egyszerre hatnak a klímaváltozás miatti elszegényedéssel is. Egyre nagyobb szakadék keletkezik ember és ember között, hiszen a szegényebbek vannak a legjobban kiszolgáltatva a negatív hatásoknak. Szegény honfitársaink nem építhetik minden évben újra házaikat egy-egy áradás után, és nincs anyagi lehetőségük elköltözni gazdagabb vidékre. Egy árvíz, természeti katasztrófa könnyen jelentheti egy család teljes vagyonának, és addigi életének megsemmisülését, a teljes elszegényedést.
Szabó Bence: A Momentum Debrecenben tavaly felkarolta a CIVAQUA ügyét. Ez egy 15 éve ígérgetett vízügyi beruházás, mely a Tisza vizét hozná el a Keleti-főcsatornából az Erdőspusztákig, a Tócó-pataktól a Nagyerdőn keresztül az erdőspusztai tavakig helyreállítva a környék vízellátását. Mi tudtuk, hogy elképesztően fontos ügyről van szó, és hogy felháborító, hogy a politikusok 15 éve semmit sem léptek előre ennek megvalósításában. Amikor petícióba kezdtünk a témában, csak reméltük, de nem voltunk benne biztosak, hogy az emberek is megértik majd ennek jelentőségét.
Tízezernél is több aláírást gyűjtöttek, ezek szerint sikerült megértetni ezt a debreceniekkel…
Szabó Bence: Pontosan! Sőt, az utcán megállítva az embereket azt vettük észre, hogy a Nagyerdő, a Tócó-patak, a Fancsikai- vagy a Vekeri-tó sorsa mindenkit érdekel. A debreceniek szeretik a természetet, rengetegen meséltek róla, hogy gyerekkorukban mennyit jártak ezekhez a tavakhoz, melyek ma már egyszerűen nincsenek. Aggódnak a környezetünkért, és megértik, hogy ha meg akarjuk őrizni Debrecen zöld értékeit, akkor tennünk kell értük.
Donáth Anna: Ezt én is csak alátámasztani tudom, hiszen én is bekapcsolódtam a tavalyi aláírásgyűjtésbe. Öröm volt látni, hogy a debreceni emberek milyen lelkesedéssel csatlakoznak ehhez az ügyhöz. Ebből is látszik, hogy az emberek értik, mekkora a tét, miről szól a klímaváltozás. Ha bemutatjuk az embereknek, hogy egyes zöld intézkedések milyen közvetlen következményekkel járnak, megértik azok hasznát.
Ez azért EP-képviselőként, távoli és nehezen érthető EU-s irányelvek elfogadtatása kapcsán nem lehet könnyű…
Donáth Anna: Ezért kell az elvek mellett a mindennapi környezetünkben történő eseményekről is beszélnünk. Ezért is kezdeményeztem például országos szemétszedési akciót júniusra. És azt is be kell mutatnunk, hogy mit fogunk tenni, amikor kormányra kerülünk 2022-ben. Nem véletlenül mutattam be, az egyébként nem csak Budapesten, de az ország pár pontján már kialakított vadvirágos kerteket, ismertebb nevükön ,,Méhlegelőket”. Ezek a városokban segítik, hogy fennmaradjon az elmúlt években nagyon megcsappant, beporzást segítő hasznos rovarállomány.
De említhetem a Budapesten most faültetéseknél alkamazott ,,Stockholm-módszert” is, amit a svéd Björn Embrén és egy finn egyetem fejlesztett ki. Az így ültetett fák sokkal jobban érzik magukat, könnyebben alkalmazkodnak a városi kihívásokhoz, gyorsabban és nagyobbra nőnek.
Az biztos, hogy a kormányváltás után rengeteg lesz a tennivalónk, meg kell változatnunk a szélerőművek építését ellehetetlenítő jogszabályt is, és fel kell állítanunk egy környezetvédelmi minisztériumot is.
Igaz, hogy az elmúlt hónapokban több kormánytag és fideszes politikus is elkezdett a klímaváltozásról kommunikálni, de amit most látunk tőlük az nem több, a nagyvállalatoktól már sokszor látott, “greenwashingnál”. Ez azt jelenti, hogy különféle reklámokkal, “álzöld” tevékenységekkel környezettudatosnak tüntetik fel tevékenységüket, ezzel azt sugallva, hogy fontos számukra a környezetvédelem, azonban érdemi lépéseket valójában nem tesznek, ezeket majd nekünk kell kormányon.
Szabó Bence: Vagy itt van a CIVAQUA és a hozzá kapcsolódó zöld fejlesztések ügye. A Fidesz illetékes politikusai 15 éve odáig jutottak, hogy most talán elkezdődik az 1. ütem megépítése. De az csak a Tócó-patakig hozná el a Tisza vizét, és semmit sem segítene a Nagyerdő vagy az erdőspusztai tavak vízellátásán.
Mi biztosan megsürgetjük és befejezzük a CIVAQUA mindhárom ütemét, hogy minél előbb vízhez jussanak az elsivatagosodó Erdőspuszták és a Nagyerdő. Emellett azt is szorgalmazni fogjuk, hogy a Zöld Város címszó alatt történő fejlesztéseknek tényleg legyen köze a zöld környezet kialakításához.
Mire gondol?
Szabó Bence: A debreceniek pontosan látják, hogy mi történik a Zöld Város Program égisze alatt a városban: kontárkodás, látszatmegoldások, és minimális zöld fejlesztés. Egyes lakótelepeken ültettek néhány fát, lefestettek néhány padot és kitettek pár szabadtéri kondieszközt. Néhol a járdákat is felújították, máshol arra már nem futotta. Egyedül a Vénkertben csináltak egy kicsit komolyabban vehető fejlesztést, a Borsos villa közösségi házzá alakítását – azt is több mint egy év késéssel fejezték be. De valójában ezek egyike sem tényleges zöld fejlesztés.
És persze ott van a belvárosi Dósa nádor tér rettenetes térkősivatagja, amit ugyancsak a Zöld Város Program keretében építettek ki közel egymilliárd forintból. A teljes érintett terület mindössze 3%-át sikerült zöldfelületté alakítani, miközben egyetlen fát sem ültettek a térre. A nyári hőségben ez különösen embertelenlesz. Persze, ha a klímaváltozás hatásait szerették volna bemutatni vele a debrecenieknek, akkor sikerült… De az teljesen érthetetlen, hogy ebből a temérdek pénzből miért nem egy barátságos, füves-árnyas városi ligetet alakítottak ki, mikor térkővel borított főtér már van a terület szomszédságában?
Azt már értjük, hogy ha kormányra kerülnek, akkor fontos szemponttá teszik a valódi zöld fejlesztéseket Magyarországon. De mi várható ezen a téren az Európai Uniótól az elkövetkező években?
Donáth Anna: Az Európai Bizottság 2019. december 11-én közzétette az európai zöld megállapodásról szóló közleményét. A zöld megállapodás egy olyan új EU-stratégia, melynek célja, hogy az Európai Unió gazdasága és társadalma 2050-re klímasemlegessé váljon. Ezzel hatalmas technológiai, hatékonysági és versenyképesség-növelő fejlesztések járnak együtt, melyek következményeit minden EU-s állampolgár meg fogja tapasztalni.
Az elkövetkező években eurómilliárdok fognak áramlani a fenntartható technológiák fejlesztésébe és a klímasemlegességet elősegítő gazdasági ágazatokba a gyártástól és az energiaipartól, az építőiparon át a közlekedésig. Közvetlen befektetések és EU-s támogatások fognak megjelenni, melyekből azok a vállalatok részesedhetnek, akik hozzájárulnak a környezetvédelemhez és a klímasemlegességhez. Ezáltal egyrészt új munkahelyek fognak létrejönni, másrészt élhetőbb és fenntarthatóbb lesz az az életmód és az a környezet, amelyben az Európai Unió állampolgárai mindennapjaikat élik.
A cél, hogy egy zöld, igazságos és fenntartható Magyarországot és Európát és építsünk fel.
Szabó Bence: Azért pedig már mi, a magyar országgyűlés leendő képviselői is felelünk majd, hogy ezeket a pénzeket Magyarországon, és azon belül Debrecenben ténylegesen fenntartható környezeti fejlesztésekre, klímasemlegességet segítő beruházásokra költsék, ne felesleges szürke térkősivatagokra.
