Debrecen város napja alkalmából 2016. április 11-én ünnepi közgyűlést tartott Debrecen képviselő-testülete.
Az eseményen díszpolgári címeket, Pro Urbe és Mecénás díjakat, Sajtódíjat, valamint Kölcsey Ferenc ösztöndíjat adott át Papp László polgármester.
A polgármester ünnepi beszédében elmondta: I. Lipót magyar király 1693-ban adományozott szabad királyi városi rangot Debrecennek, amelyet 1715-ben a CVIII. törvénycikkel hirdettek ki. Debrecen közgyűlése a rendszerváltást követően 1993-tól, a 300. évfordulótól kezdődően ünnepli április 11-én ezen történelmi jelentőségű eseményt.
A város napja különleges ünnep, hiszen Debrecen várostörténetének kiemelkedő jelentőségű pillanatát, a szabad királyi városi cím adományozását idézzük meg általa évről évre. A cím megszerzése a város felemelkedésének elengedhetetlen feltétele volt. Városunk elöljárói az elmúlt évszázadokban mindig a jövőt szem előtt tartva, áldozatokat nem sajnálva gondoskodtak Debrecen fejlődéséről. Így kapott Debrecen Nagy Lajos királytól mezővárosi privilégiumot, ezáltal a szabad bíróválasztás jogát, mely biztosította a teljes polgári szabadságot, azt, hogy a debreceni polgár fölött többé nem gyakorolhat semmilyen rendi testület vagy személy joghatóságot. A város további erősödését szolgálta Zsigmond király döntése, mely szabad királyi jogot adományozott Debrecennek és felruházta mindazokkal a jogokkal, mely az ország központját, Buda városát is megillette. A város vezetői, polgárai jól sáfárkodtak a megszerzett kiváltságokkal, így Debrecen a királyi Magyarország egyik leggazdagabb és legnépesebb városává fejlődött a 17. század első évtizedeire. A század végére azonban városunk Caraffa sarcai, a török- és tatárdúlások miatt meggyengült és elnéptelenedett. A város elöljárói felismerték, hogy az eljelentéktelenedés veszélyétől a szabad királyi városi cím mentheti meg Debrecent. A mai helyén álló egykori városházán tanácskozó szenátorok a város elnéptelenedésének veszélye miatt ideiglenes mentesítést kértek minden adó, cenzus, dézsma és közteher alól, és kérvényezték Debrecen felvételét a szabad királyi városok közé.
És a kálvinista Róma kérése meghallgattatott a katolikus uralkodó által, amely akkor – nyugodtan mondhatjuk – rendkívüli diplomáciai teljesítménynek számított. Ezért amikor e rendkívül fontos várostörténeti eseményre emlékezünk, fejet kell hajtsunk azon városi elöljárók előtt is, akik ezt a város- és egyben vallástörténeti bravúrt végrehajtották. A város képviselői Dobozi István és Komáromi Csipkés György szenátorok, valamint Pósalaki János főjegyző voltak. Ma Debrecenről nem beszélhetnénk úgy, mint az ország, főváros utáni legjelentősebb városáról, amely oktatási, kulturális, gazdasági, tudományos vagy akár közlekedési területen képes felvenni a versenyt Európa legfejlettebb városaival, ha az elmúlt századok során Debrecen polgárainak nem városuk sorsa lett volna a legszentebb ügy. A cívisváros polgárai mindig úgy tekintettek a városukra, mint amelynek jólétén és fejlődésén keresztül érhető el az egyén, az egyes polgárok jóléte és boldogulása. Erős és gazdag városnak erősek és gazdagok a polgárai. Nos ebben hiszünk, ebben hiszek személy szerint magam is – hangsúlyozta a Papp László.
Ha van elv, amelyet követni kell az elődök által vallott elvek közül, akkor ez az. Nincs személyes érdek, amely előbbre való lenne a város ügyénél. Ezt valljuk azzal a hittel, hogy ami jó Debrecennek, az jó a polgárainak is. A célok, melyek elérésével Debrecen kiemelkedő történelmi jelentőségre tett szert, az évszázadok alatt mit sem változtak. Ma is fontos, hogy városunk lélekszámát tekintve gyarapodjon, hiszen kimondott cél, hogy az évszázad közepére el kell érjük a 250 ezres lakosságszámot. Ma is kiemelt törekvesünk, hogy Debrecen a minket körülvevő nemzetközi régió erős központja legyen, csakúgy, mint a 17. század elején volt. Az országnak fontos érdeke, hogy ne egyközpontú legyen, hogy ne csak Budapest jusson eszébe egy külföldinek, ha Magyarországról hall. Szükség van az ország keleti felében az erős Debrecenre, mely integrál és egyben erősíti is a hozzá tartozó régió minden települését. Ezt pedig akkor tudjuk elérni, ha az oktatás, a kultúra, a gazdaság területén alkotunk maradandót a következő években. A város történelmére visszatekintva jól kitapinthatóak azok a fordulópontok, ahol Debrecen jó döntésekkel rendre a fejlődés irányába lépett. 1351-ben a mezővárosi privilégium, 1405-ben a szabad királyi jog, 1693-ban a szabad királyi városi cím megszerzése jelentette Debrecen számára a fejlődést.
De ma is megvannak ezek a fordulópontok, hiszen 2016-ban a város történetének legnagyobb egységes fejlesztési programja, az Új Főnix Terv megalkotása adja meg a lehetőséget számunkra, hogy újraértelmezzük Debrecent és mindazt, amit eddig a város saját polgárainak, az országnak vagy Európának jelentett. Olyan programot alkottunk, amely jövőt meghatározó, jövőt formáló, amely számít az oly sokszor bizonyított város iránti elkötelezettségre, szorgalomra, a fejlődés iránti igényre és tenni akarásra. Számít a debreceniség minden előremutató jellemvonására.
A város napján fejezzük ki hálánkat és elismerésünket azoknak a debreceni polgároknak, akik az általam említett debreceniség jellemvonásaival rendelkezve maradandót alkottak városunk, hazánk lelki, szellemi gyarapodása érdekében! Ez az említett debreceniség szövi át a mai díjazottaink életútját avagy munkásságát, akik egytől egyig páratlan példaképei, értékei lettek ennek a városnak. Debrecen városának napján a város közgyűlése díjakat adományoz olyan debreceni polgárok vagy szervezetek számára, akik megmutatták közösségünknek, miként lehet tudásukkal, tehetségükkel városunkért, annak gyarapodásáért tenni. A díjazottak városunk történelmi értékeinek esszenciáját képviselik, hiszen a kultúra, a vallás, a tudomány és a gazdaság kiemelkedő egyéniségeit ismerjük el a mai napon. Szívből gratulálok a díjazottaknak és családtagjaiknak, és kívánom, hogy hosszú-hosszú ideig tudják még szolgálni Debrecen városának ügyét – fejezte be beszédét Papp László.
Ezt követően került sor az elismerések átadására.
A Debrecen Város Díszpolgára kitüntető cím adományozásával a közgyűlés kifejezésre juttatja nagyrabecsülését azok iránt, akik a város és lakossága érdekében példamutatóan munkálkodtak. Ezzel ismeri el azok életművét, akik maradandót alkottak, és ezzel hozzájárultak Debrecen szellemi és anyagi gyarapodásához. E címmel tüntethető ki az a személy, aki a város nemzetközi hírnevét tovább erősítette. A képviselő testület az idén Debrecen Város Díszpolgára kitüntető címet adományozott Csikos Sándor Jászai Mari-díjas, érdemes művésznek.
Csikos Sándor 1994-től a Csokonai Színház meghatározó egyénisége, az egyik legszebben beszélő magyar színész, akit maradandó alakításai a magyar színművészet élére emelnek. Markáns rajzolatú pályáján Eger és Miskolc jelenti a kezdetet. Győr afféle közjáték, Nyíregyháza – ahol színházigazgató is volt – a kihívásokban gazdag sorsfordító. Ám Debrecen az „örök város”, ahol él, játszik, rendez és tanít. Tudását és tapasztalatát hosszú évek óta osztja meg az Ady Endre Gimnázium dráma tagozatos fiataljaival. Pedagógiai munkássága révén több olyan kitűnő tehetséggel gazdagította a magyar színjátszást, akik – kollégáiként – ma már maguk is fontos szerepeket játszanak az ország színházaiban. 2015 szeptemberében vette át aranydiplomáját a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, egy legendás évfolyam ismert színművészeinek társaságában. Debreceni pályafutása során jelentős szerepek sorát játszotta el magas művészi színvonalon. Így megformálta a magyar történelem legkiemelkedőbb személyiségeit István királytól a kálvinista debreceni hősökön át Szabó Magda számos közismert figurájáig. Az ember tragédiájában több évadon át kimagaslóan alakította Lucifert Debrecenben és a Nemzeti Színházban is. Versmondóként egyike hazánk legjelesebbjeinek; a magyar költészet és próza kivételes ismerője, tolmácsolója. Pályája során olyan tekintélyes elismerésekben részesült, mint a Jászai Mari-díj, a Kazinczy-díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, Debrecen Város Csokonai-díja és 2010-ben Pro Urbe Díja, valamint a Debrecen Kultúrájáért Díj.
A város érdekében kifejtett jelentős tevékenység elismeréseként Pro Urbe kitüntető díj adományozható azon természetes és jogi személynek, közösségnek, aki, illetve amely éveken keresztül munkálkodott a helyi társadalom javára az emberi tevékenység bármely területén. Debrecen közgyűlése Pro Urbe Díjat adományozott a Debreceni Nagytemplom Gyülekezeti Kórusának, dr. Fülöp Zsolt kísérleti fizikusnak, az MTA Atommagkutató Intézet korábbi igazgatójának, valamint Miske László Jászai Mari-díjas színművésznek.
A Debreceni Nagytemplom Gyülekezeti Kórusa 1992 karácsonyán alakult meg és lépett a nyilvánosság elé. A tanulóévek után a gyülekezet elöljárói Vass Sándor karnagyot kérték fel, hogy a közösségből kovácsoljon egy a Nagytemplomhoz méltó énekkart. Az új karvezető legelső feladata volt a kórus létszámának növelése. A kórusépítés jól sikerült, a létszám hatvan főre gyarapodott. Emellett a karnagy adottságainak és a kiváló szellemű, jó hangulatú közösség szorgalmas munkájának köszönhetően szakmailag is sokat fejlődtek. Vasárnapi és ünnepi istentiszteleteken, jubileumi alkalmakon, zenés áhítatokon, esküvőkön szolgáltak Debrecenben és az ország más településein. Az elmúlt 23 év alatt repertoárjuk mintegy 130 kórusműre növekedett, s közel 300 alkalommal szerepeltek rádiós és televíziós élő adásokban, illetőleg felvételeken. Missziói feladatuk, hogy a határainkon kívüli – erdélyi, ausztriai, felvidéki, kárpátaljai – magyar gyülekezetekben élőknek is elvigyék a hazai reformátusok támogató üzenetét. Az európai – németországi, hollandiai, olaszországi –, valamint a tengerentúli koncertkörutak alkalmával sok hívet szereztek, és Debrecen kulturális jó hírét értékes kapcsolatok kiépítése révén is gyarapították. A 2008-as amerikai – észak-karolinai, charlotti – koncertkörútjuk során más városok mellett énekeltek New Yorkban és Washingtonban is. A kórus töretlen energiával és odaadással dolgozik a református egyházért és városunkért. Büszkék arra, hogy kitartó munkájuk hozzájárult Debrecennek az ország református egyházzenei központjává válásához.
Dr. Fülöp Zsolt kísérleti fizikus, az MTA Atommagkutató Intézet (Atomki) korábbi igazgatója. Fő kutatási területe a nukleáris asztrofizika. Olyan atommag-fizikai folyamatokat vizsgál kísérletekkel, amelyek az elemek világegyetembeli keletkezésének lépéseit másolják. Az ennek során létrejövő instabil atommagokat tanulmányozza. Az Atomki Ciklotron Laboratóriumát használva kísérletsorozatot indított el az alfa-részecske egyéb magokkal való rugalmas ütközéseinek pontos leírása céljából. A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete nukleáris asztrofizikai kutatásainak vezéralakja, számos fiatal kutató pályájának elindítója. Kísérleteit főként az olaszországi, föld alatti LUNA Laboratórium gyorsítóján és a japán RIKEN-ben végzi. Az Atomki gyorsítóit a protongazdag magok keletkezéséért felelős folyamatok úttörő vizsgálatára használja. Kiemelkedő eredményei közé sorolandó a szén-nitrogén-oxigén ciklusban lejátszódó reakciók vizsgálata, mely eredmények jelentősen hozzájárultak a csillagászati gömbhalmazok korának meghatározásához. Számos európai és világkonferencia szervezője, a fizikai ismeretek terjesztője. Debrecen Város Hatvani-díjasa, a 2017-ben Debrecenben megrendezendő Science on Stage tudományfesztivál egyik megvalósítója, az Academia Europae, valamint az Európai Fizikai Társulat elnökségének tagja.
Miske László Jászai Mari-díjas színművész. A református teológiai tanulmányok után két évig lelkészként szolgált, majd 1966-ban a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben diplomázott. 1987-ig Nagyváradon, később a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, majd a Miskolci Nemzeti Színházban játszott, 1992 óta pedig a Csokonai Színház tagja. 2002-ben a legjobb mellékszereplőnek választották, 2003-ban Jászai Mari-díjat kapott. 2013-ban a nagyváradi Szigligeti Színház örökös tagjává avatta. 2015-ben a fennállásának 150. évfordulóját ünneplő Csokonai Színház a színművész 80. születésnapja alkalmából díszelőadást rendezett. Valamennyi szerepében közkatonaként indult, de a szereppel vívott titáni küzdelem után mindig a színpad „nagytiszteletű ura” lett. A református lelkészi pályáról a világot jelentő deszkákra történt átállása egyben fórumváltás is volt: a hit szószékéről az erkölcsnemesítés és az anyanyelvápolás szószékére váltott. Több tévéfilmben is játszott: például A rögöcsei csoda, a Kossuth papja, az Ábel a rengetegben vagy a Kisváros című filmekben. Természetes adottságait, a termetéből sugárzó erőt, lényének szuggesztivitását, a szerepek intellektuális rétegeinek feltárását lehetővé tevő empátiáját használva előbb Erdélyben, majd Magyarországon is társa tudott lenni mindazoknak, akik a színjátszást nem rutinszerű mesterségnek, hanem egy méltóságteljes emberi létforma kutató műhelyének tekintették.
Debrecen Város Mecénása Díj adományozható a város gyarapodását, fejlődését szolgáló, ellenszolgáltatás nélküli, jelentős anyagi támogatás elismeréseként. A közgyűlés Debrecen Város Mecénása Díjat adományozott Soltész Józsefnek, a Sofém Kereskedelmi, Szolgáltató és Feldolgozó Kft. ügyvezető igazgatójának és Szabó Sándor ökölvívónak, a DVSC Ökölvívó Kft. ügyvezetőjének.
Soltész József fémipari tevékenységet végző, sikeres vállalkozó. A Sofém Kft. ügyvezetője és „vidám adakozó”, ahogy ő is vallja magáról, mert szerinte „élni csak szépen érdemes”. Nem csak vállalkozó barátai fordulnak hozzá szívesen tanácsért, hanem bárki számíthat a segítségére, mert érzékeny és nyitott az őt körülvevő világra. Számos sportszervezet szponzorálásán túl többször járult hozzá adományokkal a Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskolában folyó szakképzés tárgyi feltételeinek javításához, és nyújtott támogatást az Eclesi Mater Alapítványnak a csontvelő-transzplantáltak gyógyulásáért. A Szent Anna Főplébánia képviselő-testületi tagja. Évek óta nyújt önzetlen támogatást az egyházközösségnek is. Ezek közül kiemelendő a karácsony előtti rendszeres fenyőadományozás, a Csáky Imre szobor állításához, vagy a 2015-ös katolikus emlékév, a „300 – Emlékév Isten Dicsőségére” című évforduló lebonyolításához való hozzájárulása. A Debreceni Virágkarnevál során a Főnix Rendezvényszervező Kft.-vel működött együtt, és már ígéretet tett arra, hogy a rendezvény jubileumát is támogatja.
Szabó Sándor ökölvívó, a DVSC Ökölvívó Kft. ügyvezetője. Hajdúhadházon született és szegény sorban nőtt fel. 13 évesen ismerkedett meg az ökölvívással. Versenyzői pályafutása legnagyobb eredményeként a DVSC színeiben vasutas magyar bajnokságot nyert. Az aktív versenyzés befejezését követően sem szakadt el az ökölvívó sportágtól. Támogatóként, majd 1998-tól sportvezetőként irányítja a debreceni ökölvívó egyesületet. Lerakta a jelenlegi – elsősorban utánpótlással foglalkozó – klub alapjait, és folyamatosan biztosítja a stabil anyagi hátteret. 2005-ben sportmenedzseri diplomát szerzett. Az akkor már DVSC Ökölvívó Kft.-ként működő klub ugyanabban az évben – a debreceni ökölvívás történetében először – az országos amatőr ranglista élén végzett. Szakmai munkájának sikerét több magyar bajnoki első helyezés, valamint a válogatott ökölvívók eredményei bizonyítják. A klub 2008-ban olimpikont adott az országnak Kalucza Norbert személyében. Szabó Sándort 2010-ben a Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnökségi tagnak választotta. 2011-ben a várostól új termet kaptak, ahol több milliós beruházással az ország egyik legszínvonalasabb ökölvívó termét alakította ki. A debreceni fiatalok számos eredményt, lehetőséget, sikert köszönhetnek a sportvezetőnek, aki 18 éve viseli – önerőből – egy 80-100 fős klub minden anyagi és egyéb terhét. Az önkormányzat 2010-ben Hajós Alfréd-díjjal ismerte el munkásságát.
Debrecen Város Sajtódíja adományozható az elektronikus vagy írott sajtóban dolgozó újságírónak, a városról való objektív tájékoztatás, a város népszerűsítése, az elért eredmények publikálása terén nyújtott kiemelkedő és magas színvonalú tevékenysége elismeréseként. A közgyűlés Debrecen Város Sajtódíja elismerést adományozott Égerházi Péternek, a Hajdú-bihari Napló újságírójának.
Égerházi Péter újságírói pályáját 1986-ban a Hajdú-Bihar Megyei Lapkiadó Vállalatnál kezdte. 1990-től az újságírás több területén dolgozott: így a Hajdú-bihari Napló sportrovatánál, a Debrecen Rádiónál, szerkesztette az Egérfogó diákmagazint és tudósított a Magyar Távirati Iroda számára is. Az egykori Deol.hu internetes portálnál végzett szerkesztői tevékenysége mellett 2008-tól a Hajdú-bihari Napló munkatársa lett. Jelenleg is itt dolgozik. Azon kevés debreceni újságírók egyike, akik a mai napig kiváló szakmaisággal művelik a tényfeltáró újságírást. A Hajdú-bihari Naplóban megjelenő interjúi rendkívül igényesek, hűen tükrözve újságírói hitvallását, kritikus szellemét és függetlenségét egyaránt. Az egyik legismertebb debreceni újságíró. Sokoldalú, hiszen a kultúra területén éppúgy otthonosan mozog, mint a sport vagy a közélet témáiban. A hírújságírás mellett portrékat, interjúkat és publicisztikákat egyaránt ír. Előszeretettel számol be zenei együttesek szerepléseiről, sikereiről, így a debreceni zenei élet megismertetése a helyi nagyközönséggel jórészt írásainak is köszönhető.
Debrecen közgyűlése 2006-ban Kölcsey Ferenc ösztöndíjat alapított debreceni amatőr és hivatásos alkotóművészek, művészeti együttesek részére abból a célból, hogy Debrecenről szóló alkotások létrejöttét ösztönözze. A benyújtott pályázatok értékelését követően a közgyűlés 2016-ban Kölcsey Ferenc ösztöndíjat adományozott a Debreceni Fotóklubnak.
Az idén 85 éves Debreceni Fotóklub –Máthé András fotóművész vezetésével – közel 1000 darabból álló fotógyűjteményt tervez létrehozni a városról. A képek készítésének koncepciója: visszatükrözni a 2016-os Debrecen hangulatát, a debreceniséget, a közeg szellemiségét, érzékenyen és egyedi módon kifejezve mindazt, amit debreceniként megélünk. A fotók felhasználása rendkívül sokrétű lehet: bázisát jelentené a készülő Debrecen a cívisváros című könyvnek, virtuális albumként turisztikai kiadványok, marketinganyagok, valamint az Európa Kulturális Fővárosa pályázat értékes képi forrásaként is szolgálna.
Az ünnepi közgyűlés résztvevői még az esemény kezdetén Vásáry Tamászongoraművész, Debrecen Város Díszpolgára interpretálásában hallhatták Kodály Zoltán Marosszéki táncok című művét, majd Liszt Ferenc 15. magyar rapszódiáját. Az előadás befejeztével kedves, spontán közjáték következett: Csikos Sándor színművész lépett Vásáry Tamáshoz, s viszonzandó egy tőle korábbi találkozásuk alkalmával kapott ajándékot – a zeneművész verseit tartalmazó, Szavakon túl című kötetet –, egy CD-t nyújtott át, melyen saját előadásában hallhatók a kötetben szereplő versek, megtoldva egy Kosztolányi Dezső és egy Illyés Gyula által írt költeménnyel. Vásáry Tamás ennek hatására megkérte Csikos Sándort, olvasna föl a kötetből egy verset a helyszínen is – mely kérésnek a színművész természetesen eleget tett.
Fotók: Miskolczi János / debrecen.hu
