Szent István óta nem épült annyi új templom, illetve nem újult meg annyi templom az országban, mint 1998 és 2002 között, illetve 2010 óta – mondta az emberi erőforrások minisztere a megújult debreceni Református Nagytemplomban tartott hálaadó istentiszteleten vasárnap.
Balog Zoltán szerint még nem fordult elő, hogy az Európai Unió támogatott volna egy “Menjetek be kapuin hálaadásra” című projektet, mint tette azt a nagytemplom esetében.
A tárcavezető köszönetet mondott ezért az Európai Unió polgárainak, a magyar adófizetőknek, a politikai-szakmai döntéshozóknak, a kivitelezőknek és az adakozóknak.
Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy nézzünk magasabbra és mondjunk köszönetet annak, “aki fölött már nincs más”, és nézzünk mélyre, köszönetet mondva elődeinknek, akik szerették ezt a templomot.
Balog Zoltán utalt arra, hogy a református egyház és Debrecen címere nem csak hasonlít, hanem “majdnem fedi egymást” benne a főnix madárral, s most főnixként újult meg a nagytemplom is.
Ha egy hálaadó istentisztelet lehet projektzáró esemény, akkor nem csupán a pénzt, a téglákat, a folyómétereket, a műszaki paramétereket kell látni, hanem továbbtekintve azt a célt, hogy emberi, hitbéli közösség a jövőjét építi újjá az egyházért, a nemzetért, mindannyiunkért – fejtette ki Balog Zoltán.
Hozzátette: azért kell, hogy újjáépüljön a Református Nagytemplom és minden templom, mert ezek a közösségek, ezek a falak megtartó erőnek bizonyultak a mi és elődeink életében. Kósa Lajos (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere korszakváltás jeleként értékelte a Református Nagytemplom teljes felújítását.
A politikus szerint ugyanis kifulladóban vannak Európában azok az eszmék, értékek, amiben mi is hittünk a rendszerváltáskor, de ismét kiderült: “ideig-óráig lehet kergetni illúziókat szabadságról, izmusokról, kísérletekről”, s amikor azok kifulladnak, “eljön a pillanat, s egyszerűen fel kell újítani a templomokat, vissza kell térni a gyökerekhez”.
A Református Nagytemplom európai uniós támogatással történt megújulása jelképe annak, hogy Európában is találjunk vissza arra az útra, amelyre mi magyarok Szent István vezetésével léptünk – mondta Kósa Lajos megjegyezve, a büszkeség mellett ne feledjük, egyedül Istené a dicsőség!
Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök az ünnepi köszöntőket megelőző igehirdetésében arról beszélt: “minden ilyen ünnep arra is jó, hogy kiszabadítson bennünket az aktualitások diktátumából”.
“Látva a megújulást, tudjunk eljutni ahhoz, ami Isten vándorló népének életét jellemzi ebben a világban” – figyelmeztetett a püspök, megemlítve azokat, akiknek lebombázták a templomát, akik menekülésre kényszerülnek, mert üldözik őket keresztyénségükért.
Bölcskei Gusztáv a szentírást idézve szólított fel az elesettek, a “megfáradt kezek” támogatására, az “egyenes ösvényen járjatok” parancsára.
“Addig van közünk ahhoz, amit keresztyénségnek mondunk, amíg Krisztushoz van közünk” – hirdette a megújult Református Nagytemplom szószékéről a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.
A debreceni Református Nagytemplom teljes külső-belső felújítása csaknem egymilliárd forint uniós és hazai forrásból valósult meg. A munkák során lecserélték a külső vörösréz lemezborítást, belül a templom új mészkőburkolatot és korszerű LED-világítást kapott.
Megújultak a templom kiállításai, látogathatóvá tették a keleti tornyot, amelyben liftet is elhelyeztek. Érdekessége a felújításnak, hogy ezentúl bárki beleélheti magát az egykori tűzfigyelő emberek életébe, akik a keleti toronyban lévő szobából figyelték, hogy hol lobban fel a láng a városban.
A templomlátogatók a felújítás eredményeként kiléphetnek a harangok melletti panoráma járdára, amely a két tornyot köti össze, s onnan tekinthetnek le Debrecen főterére – ismertette a részleteket Oláh István lelkész.
A hálaadó rendezvény végén Bölcskei Gusztáv bemutatta Szabadi István – Hapák József Tanúság hajléka című, a Református Nagytemplomról készült könyvét.
