Németországban a konzervatívok nyerték meg a vasárnapi parlamenti választásokat, ám a megosztott szavazatok a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt eddigi legjobb eredményét hozták: a második helyet szerezték meg. Ez bonyolult koalíciós tárgyalások elé állítja a konzervatívok vezetőjét, Friedrich Merzet – írja a Reuters.
Merz, akinek nincs kormányzati tapasztalata, a kancellári posztra készül egy olyan időszakban, amikor Európa legnagyobb gazdasága gyengélkedik, a társadalom megosztott a migráció kérdésében, és Németország biztonsági helyzete az Egyesült Államok, valamint a határozottabbá váló Oroszország és Kína között ingadozik.
A hivatalban lévő Olaf Scholz vezette, népszerűtlen koalíció bukása után Merznek, a 69 éves politikusnak kellene kormányt alakítania egy megosztott parlamentben – ez a folyamat akár hónapokig is eltarthat.
Konzervatív pártszövetsége és más hagyományos pártok kizárják az együttműködést az AfD-vel, amelyet olyan amerikai személyiségek is támogattak, mint Elon Musk.
Merz a választási győzelem után élesen bírálta az Egyesült Államokat, mondván, hogy a kampány során Washingtonból érkező „felháborító” megjegyzések vetekedtek az orosz beavatkozásokkal.
„Olyan hatalmas nyomás nehezedik ránk két oldalról, hogy most a legfontosabb feladatom Európa egységének megteremtése. Ez lehetséges” – mondta egy vezetőkkel folytatott megbeszélésen.
Éles kritikája az Egyesült Államokkal szemben annak ellenére hangzott el, hogy Donald Trump elnök üdvözölte a konzervatívok győzelmét.
„Ahogy az Egyesült Államokban, úgy Németországban is belefáradtak az emberek a józan észt nélkülöző politikába, különösen az energiapolitika és a migráció területén” – írta Trump a Truth Social platformon.
Merzet eddig Amerika-barát politikusként tartották számon, most azonban úgy fogalmazott, hogy Trump kormánya „alapvetően közömbös Európa sorsa iránt”.
„Legfőbb célom, hogy Európát minél gyorsabban megerősítsük, és lépésről lépésre valódi függetlenséget érjünk el az Egyesült Államoktól” – tette hozzá.
Azt is felvetette, hogy a következő NATO-csúcson vajon még mindig „a jelenlegi formájában létező NATO-ról” lesz-e szó.
Történelmi választási eredmény
A kampányt erőszakos támadások árnyékolták be, amelyeket bevándorlói hátterű elkövetőkhöz kötöttek. Ennek ellenére a konzervatív CDU/CSU szövetség a szavazatok 28,5%-át szerezte meg, míg az AfD 20,5%-kal a második helyre lépett elő – derült ki a ZDF televízió előrejelzéséből.
Az AfD megduplázta korábbi választási eredményét, és ezt a sikert csak egy lépcsőfoknak tekinti.
„A kezünk továbbra is ki van nyújtva a kormányalakítás felé” – mondta Alice Weidel, az AfD társelnöke, majd hozzátette: „Legközelebb mi leszünk az elsők.”
Merz nehéz helyzetben
Merz gyenge tárgyalási pozícióból indul a koalíciós egyeztetésekre. Bár pártja lett a legnagyobb erő a parlamentben, a CDU/CSU történetének második legrosszabb eredményét érte el.
Egyelőre nem világos, hogy Merznek egy vagy két koalíciós partnerre lesz-e szüksége a többséghez, mivel a kisebb pártok helyzete még bizonytalan, ami megnehezíti a kormányalakítást.
Egy hárompárti koalíció sokkal nehézkesebb lenne, ami hátráltathatja Németország vezető szerepét Európában.
Olaf Scholz szociáldemokrata pártja (SPD) történelmi mélypontra zuhant, mindössze 16,5%-ot szerzett – ez a párt legrosszabb eredménye a második világháború óta. Scholz beismerte a „keserű” vereséget. A Zöldek 11,9%-ot kaptak.
A szélsőbaloldali Die Linke különösen a fiatal szavazók körében szerzett erős támogatást, és 8,7%-ot ért el.
A piacpárti Szabad Demokraták (FDP) és az újonnan alakult Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) párt a parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-os küszöb körül mozogtak.
A választási részvétel 83% volt, ami az 1990-es újraegyesítés óta a legmagasabb arány. A férfi szavazók inkább a jobboldali pártokat támogatták, míg a nők a baloldali erők felé hajlottak.
„Egy hárompárti koalíció könnyen vezethet további tétovázáshoz és stagnáláshoz, hacsak a résztvevő pártok nem ismerik fel, hogy ez az utolsó esélyük a változásra, és arra, hogy megakadályozzák az AfD további erősödését” – mondta Carsten Brzeski, az ING globális makrogazdasági vezetője.
„Amíg az új kormány nem hajt végre jelentős változtatásokat, a külföldi befektetések is elmaradhatnak, ami tovább rontaná Németország gazdasági kilátásait.”
Vezetési válság és gazdasági gondok
Merz egy határozott gazdasági liberalizmust képviselő politikus, aki jobbra tolta a konzervatívokat – teljes ellentéte elődjének, Angela Merkelnek, aki 16 évig vezette Németországot.
Merz nyitott arra, hogy Ukrajnát hosszabb hatótávolságú Taurus rakétákkal támogassa – ez egy olyan lépés, amelyet Scholz kormánya elutasított –, és határozottan elkötelezett Európa NATO-tagsága mellett.
A választásokat az előző kormány bukása után írták ki, miután Scholz koalíciója tavaly novemberben szétesett egy költségvetési vita miatt.
Ha a koalíciós tárgyalások elhúzódnak, Scholz akár hónapokig ügyvivő kancellár maradhat, ami késleltetheti a sürgető gazdasági intézkedések bevezetését. Németország ugyanis már két egymást követő évben gazdasági visszaesést könyvelt el.
A vezetési válság az egész Európai Unióra hatással lehet, éppen akkor, amikor Trump kereskedelmi háborút helyez kilátásba, és egy Európa nélküli ukrán béketárgyalásra törekszik.
A németek pesszimistábban tekintenek életszínvonaluk alakulására, mint a 2008-as gazdasági válság óta bármikor.
A migrációval kapcsolatos attitűdök is jelentősen megváltoztak: a 2015-ös „Refugees Welcome” politika helyett egyre inkább elutasítóvá vált a közvélemény – egy trend, amelyet az AfD nemcsak kihasznált, hanem maga is erősített.
