Az alkalmazkodóképesség, a szelekció egyidős az emberiséggel. A debreceni agrárképzés 156 éves története során a növénytermesztés mellett mindvégig jelent volt a növénynemesítés is és a hozzátartozó tudományterületek. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kutatói széles körű kutatásokat folytatnak egyebek mellett a biotechnológia és az epigenetika területén. A reziliencia, a növények alkalmazkodóképességének mind jobb kiaknázása számos feladat, kihívás elé állítja a szakembereket, hiszen olyan gyorsan változnak a külső körülmények, amihez alkalmazkodni embernek, növénynek, állatnak egyaránt nagyon nehéz.
Ma már azonban rendelkezésre állnak olyan korszerű technikai módszerek, amelyekkel hatékonyabban lehet meggyorsítani a folyamatot, alkalmazkodóbbá tenni növényeinket a kedvezőtlenül változó körülményekhez. Ehhez nagyon aktív tudásátadásra van szükség, amire ez a konferencia is lehetőséget teremt
– mondta a megnyitón Stündl László, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) dékánja.
Vida Gyula, az MTA Agrártudományok Osztálya Növénynemesítési Tudományos Bizottságának elnöke úgy látja: az ágazat számára nagy lehetőségeket jelent a precíziós nemesítés, amely jelentősen lerövidítené a növénynemesítés időszükségletét.
A növénynemesítők elsődleges feladata most az alkalmazkodóképesség javítása, egyebek mellett az abiotikus stresszekkel, mint a szárazság vagy a biotikus stresszek, mint a kedvezőtlen környezeti körülményekkel vagy a kórokozókkal szembeni ellenállóképesség növelése
– fejtette ki Vida Gyula.
A Növénynemesítési Tudományos Bizottság elnöke úgy fogalmazott: a hazai növénynemesítés kritikus időszakát éli. A gyümölcsnemesítés terén folytatott aktív kutatások és nemesítő tevékenység nem minden esetben térülnek meg, míg a zöldségnemesítés szegmensében lehetséges egy önfenntartó rendszer kialakítása, a kalászosok esetében azonban több, korábban kiválóan működött kutatóintézetben válságos a helyzet.
Hazánkban – ahogy az elmúlt időszak is bizonyította – stratégiai fontosságú, hogy biztosítani tudjuk a vetőmagokat az agrárium számára. Abban az esetben azonban, ha nincs Magyarországon elegendő genetikai alapanyag a növénytermesztés szükségleteinek kielégítéséhez, az súlyos problémákat okozhat
– mutatott rá Vida Gyula.
Pauk János, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnöke szerint a magyar növénynemesítés az elmúlt években megkezdett jelentős átszervezést él meg.
Egy ilyen hagyományokkal rendelkező agrárország, ahol a növénynemesítés írott történelme több mint kétszáz éves, nem adhatja át a területeit a külföldi multinacionális cégeknek. A hazai növénynemesítők készek a versenyre, mind a genetika, molekuláris genetika és a fajtanemesítés területén, ezt az eredményeik is bizonyítják. Sajnálatos, hogy az elmúlt évtizedekben azonban csökkentek a növénynemesítést is megalapozó innovációs források az ágazatban. Látnunk kell, hogy a hazai nemesítés jövője, versenyképessége érdekében többlettámogatásokra van szükség – jelentette ki Pauk János.
A Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnöke szerint a hazánkban nemesített gyümölcsök jól teljesítenek a piacokon.
A hazai vetésterület kevesebb mint ötven százalékába vetnek magyar gabonát, annak ellenére, hogy ezek a gabonafajták az objektív vizsgálatok szerint is hatékonyan termeszthetők az országban. A zöldségnemesítés szegmensében néhány fajban új lendületet kapott az ágazat, így a borsófajták, illetve paprikahibridek is egyre jobbak, népszerűbbek a termelők körében
– értékelt Pauk János.
A szakmai rendezvény nyitónapján bemutatták a debreceni agrárkaron folyó, élelmiszerbiztonságot és növénynemesítést megalapozó tudományos programokat, a résztvevők megismerhették az űrnövény kutatócsoport Biodrome-ban folyó tevékenységének legújabb eredményeit.
A molekuláris alapú növénynemesítés csaknem húszéves múltra tekint vissza intézményünkben, kapcsolódva egyebek mellett a gyógyszeripar és a molekuláris biológia területéhez. A növénynemesítés teljes spektruma, a fajtafenntartás, a növénynemesítés és a vetőmagelőállítás is jelen van az agrárkaron, míg a molekuláris kutatások területén az egyetem Nyíregyházi Kutatóintézete végez meghatározó vizsgálatokat többek között a növényi epigenetika területén
– fejtette ki Fári Miklós, a DE MÉK Alkalmazott Növénybiológiai Intézet professor emeritusa.
A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Növénynemesítési Tudományos Bizottsága, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete és a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar által szervezett rendezvényen négy szekcióban, a biotechnológia és genomika, a génbanki kutatások és fajidegen génátvitel, a biotikus és abiotikus stressz, valamint a fajtakísérletek témakörében 32 előadás hangzott el.
A szakmai konferencián a magyar biológiai alapok fejlesztése, különös tekintettel az űrnövény-kutatás érdekében végzett munkásságáért a Kruppa-Mag Kft által alapított gyémántokkal ékesített Aranytoll Díjban részesült Fári Miklós professor emeritus. A magyar biológiai alapok fejlesztése és a növénynemesítés érdekében végzett munkásságáért vehette át az elismerést Lángné Molnár Márta, kutató, pre-breeding növénynemesítő is.
