Magyar Péter tízpontos programja

Magyar Péter megállítaná a népességfogyást, és szuperkórházakat építtetne

Ország

Szeresd a hazád és építsd a holnapot – hangoztatta Magyar Péter, a Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza) elnöke a párt augusztus 20-i ünnepségén, szerdán Pannonhalmán, ahol meghirdette a tíz pontból álló Szent István-programot.

Magyar Péter beszédében hangsúlyozta, hogy az ország akkor áll erős lábakon, ha a lelkében béke, törvényében rend, a mindennapjaiban munka és méltóság van.

Elmondta, a történelem során mi, magyarok mindig felálltunk, leráztuk a port és újrakezdtük, mert a Szent István-i parancs, miszerint építs, tarts rendet és maradj Európa része, belénk ivódott.

A pártelnök szerint “ma a népességünk fogy, a falvaink kiürülnek, egészségünk törékenyebb, mint a szomszédainké. A várólisták hosszabbak, mint amennyit a türelmünk elbír. Oktatásunk az élmezőnyből a középmezőnyben ragadt, miközben a jövő a tantermekben dől el. A víz, amelyből az országunk lett, ma gond és hiány, aszályok, kiszáradó tavak és sérülékeny földek. A levegő, amely lassan ölő méreggel töltődik”.

Hozzátette, miközben mindez történik, “a mai hatalom kizárólag önmagát szolgálja, nem a nemzetet. Keletről jön a suttogás, ami azt ígéri, könnyebb megalkudni, mint állva maradni”.

Kiemelte, hogy a magyar út sosem a könnyű út volt. Pannonhalma békéje nem menekülés a vaslóság elől, hanem útmutató. Aki a kormányzás felelősségét megkapja, annak egy ország ad bizalmat, kölcsönbe – mondta, hozzátéve, hogy ezzel a tudattal kell közösen cselekedni. Ma mindannyiunk közös ügye a működő Magyarország – szögezte le.

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a Szent István-programot nem négy évre, hanem egy nemzedéknyi időre, “minél messzebbre előre tekintve” hirdeti meg a párt.

“Tíz pontban mondjuk ki, hogy mit vállalunk, ami mögé tudás, munka, felelősség és össszefogás kerül”

– fogalmazott.

A program első pontja szerint 2030-ig megállítják a népességfogyást és azt célozzák, hogy 2050-től ismét tízmillió fölé nőjön a magyarság. Ez egy életprogram – mondta.

A második pont szerint 2035-ig legalább 80 évre emelik a születéskor várható élettartamot Magyarországon. Ehhez fontos a megelőzés, a tiszta levegő, az erős alapellátás, a jól fizetett szakdolgozók és a méltó kórházak. Magyar Péter szerint a mi dolgunk, hogy olyan rendszert építsünk, ami csökkenti a várólistákat, biztonságosabbá a betegellátást.

A harmadik pont, hogy 2030-ig megállítják a tömeges elvándorlást és elindítják a Vár a hazád programot. Eszerint 8 év alatt 200 ezerrel növelik a hazatérők számát.

A negyedik pont szerint tíz falunként 1 milliárd forint közösségi fejlesztési keretet ad a Tisza-kormány, nem a központból döntve, hanem helyben.

Az ötödik pont szerint minden régióban épül egy 21. századi szuperkórház, erősítik a járási rendelőket és a mentőszolgálatot is.

A hatodik pont szerint 2035-ig az oktatásban Magyarország visszekerül Közép-Európa élére. Mint Magyar Péter fogalmazott, a tanár nem ellenség, hanem országépítő.

A hetedik pont, hogy 2040-ig megduplázzák a megújuló energia arányát, és 2030-ig megszüntetik az orosz energiafüggőséget. A pártelnök szerint ez a valódi nemzeti szuverenitás.

A nyolcadik pont szerint azonnal kezelik a kritikus aszályhelyzetet, a kilencedik pont szerint pedig 2030-ra a levegőszennyezést az év 90 százalékában az egészségügyi határéték alá szorítják.

A Szent István-program tizedik pontja az, hogy visszaadják az önkormányzatok szabadságát, függetlenségét, hatáskörét és forrásait.

Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy ez a tíz pont egy munkaterv és mindegyik pont mellé állítanak forrást, határidőt és felelősöket.

“A program végrehajtását a Tisza-kormány megalakulásának első napjától nyilvánosan, negyedéves bontásban követjük majd” – mondta.

Kiemelte, hogy ha ez a tíz pont megvalósul, akkor Magyarország nemcsak túlél, hanem gyarapodik, nemcsak múltja, hanem jövője is lesz Európában.

Tarr Zoltán, a Tisza párt alelnöke és európai parlamenti képviselője azt emelte ki felvezető beszédében, hogy a párt elindítja a megbékélési programját a választások után, aminek a célja “egyrészt a szembesülés az elmúlt bő másfél évtized pusztításával, feltárva, hogy kik és milyen módon tettek az ország, a közösség ellen”. Másrészt segíteni, támogatni a családokat, közösségeket, hogy “együtt megtalálhassuk, milyen békességben élni”.