Magyarország egyelőre hiába számít uniós forrásokra: az Európai Bizottság friss jogállamisági jelentése szerint továbbra is súlyos rendszerszintű problémák akadályozzák a pénzek felszabadítását. A dokumentum élesen bírálja az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni fellépés hiányosságait, a médiahelyzetet és a civil társadalmat érintő korlátozásokat.
Nem valószínű, hogy belátható időn belül felszabadulnának a Magyarországnak járó, de jelenleg zárolt uniós források – derül ki az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentéséből. A Portfolio beszámolója szerint a dokumentum több ponton is súlyos rendszerszintű problémákra mutat rá, amelyek évek óta akadályozzák az EU-pénzekhez való hozzáférést.
A Bizottság különösen élesen bírálja a bírói függetlenség helyzetét, a korrupció elleni küzdelem hatékonyságát, valamint a médiapluralizmus és a civil társadalom működési feltételeinek romlását. A jelentés szerint az Országos Bírói Tanács (OBT) ugyan részben tudta érvényesíteni jogait a 2023-as reformokat követően, de több alkalommal is megkerülték a testületet a jogalkotás során. Az OBT külön kiemelte, hogy a bírói kinevezések új feltételeit úgy vezették be, hogy nem kértek róla előzetes véleményt – ez szerintük a bírói kar életpályáját és a képzési rendszert is negatívan érinti.
Debrecen polgármestere szerint Kollár Kinga áll a háttérben:
Papp László szerint az alig egy éve működő Tisza Párt miatt maradtak el a debreceni fejlesztések
A Bizottság jelentése azt is megállapítja, hogy noha a Kúria panasztestülete megfelelően működött – 2024-ben 17 egységességi határozatot hozott –, az alsóbb szintű bíróságokon továbbra is átláthatatlan a perelosztás, és a bírói függetlenséget érintő belső viták során nyomásgyakorlás történt.
A brüsszeli testület felidézi, hogy egy bírót a Kúria elnöke jogellenesen mozdított el beosztásából, amiért nyilvánosan bírálta a reformokat – ezt a bíróság jogerősen is kimondta.
Kiemelt kritikát kapott a legfőbb ügyész kinevezésének új szabályozása is. A 2024-ben elfogadott alkotmánymódosítás értelmében már nem szükséges, hogy a legfőbb ügyészt az ügyészi karból válasszák, hanem bármely jogász kinevezhető, aki legalább három év szakmai tapasztalattal rendelkezik. Ez súlyos aggályokat vet fel a pozíció depolitizáltsága kapcsán – állapítja meg a jelentés. A Velencei Bizottság korábbi figyelmeztetései ellenére a magyar kormány nem változtatott a kinevezési rendszeren.
A korrupció elleni fellépés terén sem történt érdemi előrelépés: 2024-ben 27%-kal kevesebb jogerős korrupciós ítélet született, mint egy évvel korábban. Ráadásul a magas szintű ügyekben továbbra sincs meggyőző ítélkezési gyakorlat. Bár a nagy port kavart Völner–Schadl-ügy elindult, az eljárás még mindig nem zárult le. Az Integrity Hatóság 2024-ben kilenc ügyet jelentett az ügyészségnek, de korlátozott hatásköre miatt nem fér hozzá többek közt a nyomozati iratokhoz, így mozgástere csekély maradt.
A vagyonnyilatkozati rendszer hiányosságai is változatlanok: nem vonatkozik például magántőkealapokra, vagyonkezelő alapítványokra és nem adóköteles bevételekre. Bár hat parlamenti képviselő módosította önkéntes alapon a nyilatkozatát, hivatalos eljárás azonban senki ellen nem indult.
A dokumentum szerint a kormány továbbra sem szabályozta a képviselők és lobbisták közötti kapcsolatokat, noha korábban ígéretet tett arra, hogy 2025. november 30-ig elfogadja a lobbiszabályozást. Ugyanakkor erre utaló törvényjavaslat még nem született.
Aggályos a Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenysége is, amely több civil szervezetet vizsgált – köztük antikorrupciós munkacsoport-tagokat is. Emellett a független újságírók továbbra is gyakran ütköznek akadályba közérdekű események tudósítása során, és az állami reklámköltések elosztásának átláthatóságát célzó törvényi változtatás nem történt meg.
A közbeszerzések terén is aggasztó adatokat közöl a jelentés: a „single bid” (egyajánlatos) eljárások aránya 2024-ben 23% volt – ez messze meghaladja a kormány által vállalt 15%-os célt. A központi keretmegállapodások 70%-a csupán egyetlen ajánlattevő részvételével zajlott, ami torzítja a versenyt, különösen az IT és kommunikációs szektorban.
Szintén problémás, hogy 2025 júniusában megszavazták azt a törvényt, amely eltörli a választási kampánykiadások felső korlátját. Ez ellentétes az Európa Tanács ajánlásaival, amelyek éppen a politikai befolyás korlátozását célozzák a kampányköltségek plafonjával.
A jelentés végkövetkeztetése lesújtó: Magyarország a 2024-es uniós ajánlások jelentős részét figyelmen kívül hagyta, különösen a bírói függetlenség, a médiapluralizmus és a korrupció visszaszorítása terén. Noha történt némi pozitív fejlemény – például béremelések és digitalizációs eredmények –, ezek nem képesek ellensúlyozni a mélyebb rendszerszintű hiányosságokat. Az Európai Bizottság szerint nem várható, hogy a befagyasztott uniós források teljes felszabadítása belátható időn belül megtörténik.
