Mivel idén nem lesz Rühös Foxi, sajnos be kell érnünk holmi levitézlett amerikai sztárocskákkal. A 2025-ös Campus Fesztivál csütörtöki napján láthatja a nagyérdemű az amerikai Life of Agony koncertjét. Az 1989-es “születésű”, alternatív metálzenét játszó zenekar Brooklynból, New Yorkból érkezik.
A Campus Fesztivál programja áttekinthetően >>
A kezdeti felállásban Keith Caputo az énekes, unokatestvére, Joey Z gitárosként, valamint régi barátjuk, Alan Robert basszusgitárosként szerepelt. Később a Type O Negative dobosa, Sal Abruscato is csatlakozott hozzájuk, és ő dobolta fel a River Runs Red és Ugly című albumokat. Amikor a zenekar 2003-ban újra összeállt, ő is visszatért.
Két album megjelenése után Sal zenei nézeteltérések miatt távozott a zenekarból, és új dobost hoztak be a Soul Searching Sun felvételeihez és turnéjához. Caputo úgy érezte, hogy a zenekar elvesztette eredeti szellemiségét, ezért 1997-ben kilépett. A helyére ideiglenesen Whitfield Crane, az Ugly Kid Joe énekese lépett, de a zenekar végül 1999-ben hivatalosan is feloszlott.
2003-ban az eredeti felállás újra összeállt, és két teltházas koncertet adtak szülővárosukban, hatalmas sikert aratva. Ez vezetett a 2005-ös Broken Valley című stúdióalbum megjelenéséhez. A zenekar 2012-ben ismét feloszlott.
2014-ben a River Runs Red eredeti felállása újra színpadra állt néhány koncert erejéig. Legutóbbi albumuk, az A Place Where There’s No More Pain 2017-ben jelent meg. A következő lemez, The Sound of Scars megjelenését 2019-re tervezték.
Keith Caputo: férfiból transznővé, majd újra férfivá
2011 júliusában Caputo transzneműként coming outolt, és felvette a Mina Caputo nevet. Egy ideig hivatalosan is Keith Mina Caputo néven élt. Egy 2016-os interjúban, amely a No Echo zenei oldalon jelent meg, így fogalmazott:
“Amikor még Keith voltam, biztosan nem engedtem meg magamnak, hogy olyan érzékeny vagy nyílt legyek, mint most. Egy kibaszott mimóza vagyok, fogadd el! Már nincs mit védenem a férfiasságomból. Ez az az átalakulás, amiről egész életemben álmodtam.”
2017-ben Caputo azt nyilatkozta, hogy férfiakhoz vonzódik, és szívesen házasodna is egy férfival.
2024 novemberében Caputo bejelentette, hogy detranzícióba kezdett. “Férfi vagyok. Mindig is férfi voltam” – mondta, hozzátéve, hogy meggyógyult a nemi diszfóriából. Elmondása szerint már évekkel korábban abbahagyta a hormonkezelést, amelyet “undorítónak” nevezett, és arról beszélt, hogy számos mellékhatástól szenvedett. Hangsúlyozta, hogy határozottan ellenzi a gyerekek orvosi, különösen sebészi tranzícióját.
Keith Caputo azt is kijelentette, hogy örül Donald Trump 2024-es választási győzelmének, mivel Trump kampányígéretet tett arra, hogy betiltja a kiskorúak számára elérhető nemváltó kezeléseket és keresztnemi hormonokat.
“Nagy-szín-pad!” Repült a melltartó a Rühös Foxi debreceni koncertjén
Life of Agony – rövid diszkográfia
A Life of Agony több mint három évtizedes működése alatt a banda hat stúdióalbumot, három válogatásalbumot, három koncertlemezt, négy demót, tíz kislemezt, egy videóalbumot és tíz hivatalos videoklipet adott ki pályafutása során.
A zenekar első albuma, a River Runs Red 1993-ban jelent meg, és azóta kultikus státuszt ért el a hardcore/metal közönség körében. Ezt követte 1995-ben az Ugly, majd 1997-ben a Soul Searching Sun, melyek közül utóbbi tartalmazza egyik legismertebb rádiós sikerüket, a Weeds című dalt.
Hét év szünet után, 2005-ben az együttes visszatért a Broken Valley című albummal, mely az Epic gondozásában jelent meg. A 2010-es években a zenekar újra aktív lett: 2017-ben kiadták az A Place Where There’s No More Pain, majd 2019-ben a The Sound of Scars című lemezüket, mindkettőt a Napalm Records égisze alatt.
A zenekar válogatásalbumai közé tartozik a 1989–1999 (1999), The Best Of (2003), valamint a teljes korai korszakot összefogó The Complete Roadrunner Collection 1993–2000 (2013).
A koncertlemezeik sorát az Unplugged at the Lowlands Festival ’97 nyitotta 2000-ben, ezt követte a River Runs Again: Live 2003, majd 2010-ben a 20 Years Strong – River Runs Red: Live in Brussels.
A zenekar első demói még az 1990-es évek elején készültek: a Death on the BMT, Step Aside, Depression és The Stain Remains című anyagok dokumentálják a korai hangzásukat.
A kislemezek közül a Weeds (1997) és a Love to Let You Down (2005) ért el rádiós sikereket az amerikai rocklistákon. A legfrissebb, 2024-es daluk, The Crow (In Memory of B.L.), egy önálló, albumon kívüli kiadványként jelent meg.
Fotó: István Bruggen/lifeofagony.com
