Drograzzia belengetésével igyekezett elrontani a fesztiválozók hangulatát a rendőrség a 2025-ös Fishing on Orfűn. Mint később kiderült, a fenyegetőzésből végül nem lett semmi, de a felpaprikázott közönség a koncertek alatt szidta Orbán Viktort és rendszerét.
A Lovasi András és Kálocz Tamás által még 2008-ban alapított, teljesen független (állami támogatást, szponzort és NER-közeli szolgáltatókat is nélkülöző) fesztivál a magyar alternatív zenei színtér egyik legfontosabb rendezvénye, ahol soha korábban nem volt ismert rendőrségi ügy kábítószerrel kapcsolatban.
Ennek ellenére a fesztivál kezdete előtt a szervezők nyíltan jelezték, hogy több megyei rendőrkapitányság is razziákra készül – drogkereső kutyás beengedéssel, motozásokkal, szondázásokkal. Bár nagyobb rendőri akció végül nem történt, a fenyegetettség érzése mégis végigkísérte a rendezvényt. A Pécsi-tó környékén járőrök szúrópróbaszerűen ellenőrizték a fesztiválozókat, és a jelenlét önmagában is elég volt ahhoz, hogy sokakban feszültséget, frusztrációt keltsen.
A hatósági fellépés látható politikai töltetet adott a rendezvénynek: a Telex beszámolója szerint a koncertek során egyre gyakrabban skandálták a kormányellenes rigmusokat, mint a „mocskos Fidesz” vagy a Beton.Hofi koncertjén hallhatóvá vált „Orbán Viktor, a kurva anyád!”. A politikai üzenetek nem a fellépő zenekarok kezdeményezésére indultak el – sőt, többen közülük apolitikus előadók –, hanem a közönség részéről, teljesen spontán módon, szinte minden nagyobb koncerten.
A debreceni szurkolók sem csípik a miniszterelnök urat:
A fellépők közül néhányan reflektáltak is a feszült közhangulatra. Beton.Hofi például arra figyelmeztette a közönséget, hogy átvizsgálásokra lehet számítani, miközben próbálta fenntartani a fesztivál szórakoztató jellegét. Más előadók, mint Péterfy Bori vagy a Bohemian Betyars a Pride felvonulásra reagáltak koncertjeik során, szivárványos zászlókkal és támogató üzenetekkel, amit a közönség ovációval fogadott.
A rendőri jelenlét és a hozzá kapcsolódó félelem nemcsak a fesztiválozók, hanem a fellépők és szervezők körében is egyre erősebb bizalmatlanságot szült. A szakmában egyre nagyobb az aggodalom: zenészek számoltak be arról, hogy más rendezvényeken rendőrök várták őket az öltözőben, hogy átkutassák a cuccaikat – hasonló jelenetekre a ’70-es évek óta nem volt példa.
A történtekre sokan úgy tekintenek, mint a hatalom újabb kísérletére a független kulturális szcéna megfélemlítésére. A Fishing on Orfű ugyanis nem része a NER struktúráinak, mégis tízezreket mozgat meg évről évre, és erős közösségi bázissal rendelkezik. Épp ezért sokakban felmerült a kérdés: miért pont ezt a fesztivált vették célba a hatóságok?
A nagy razzia végül elmaradt, de a fesztivál politikai töltete így is markáns volt. A közönség erőteljesen jelezte: elegük van a kontrollból, az uszításból és a kulturális élet politikai nyomás alá helyezéséből. És bár a szervezők szerint ez nem szegi a kedvüket, sőt, jövőre is hasonló érdeklődésre számítanak, az idei események világosan megmutatták: a magyar független kulturális szféra és a fiatal közönség között egyre mélyül a szakadék a kormányzat intézkedéseivel szemben.
A hatóságok lépései, még ha végül nem is jártak konkrét fellépéssel, hosszú távon is kárt okozhatnak – elsősorban saját hitelességükben. A kérdés pedig marad: vajon a nyári fesztiválszezon többi rendezvénye is hasonló bánásmódra számíthat-e, különösen, ha nem állnak közel a kormányhoz?
Emlékezhetünk, mi a szokásos menetrend a Campuson Krúbi koncertjei előtt:
