Orbán: “Trump elnök úr érkezése óta az új háborúk rövidebbek”

Ország

Június 24-én és 25-én tartották a NATO éves csúcstalálkozóját Hágában, amelyen Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is jelen volt. A kormányfő stábja a Facebookon osztott meg egy fotóalbumot „NATO-csúcs, Hága” címmel az eseményről.

A poszthoz Orbán Viktor az alábbi gondolatokat fűzte:

“Tavaly óta nagyot fordult a világ és vele a NATO. Trump elnök úr érkezése óta az új háborúk rövidebbek, a régiekből pedig fogy a lendület. Ma nem Ukrajna NATO-tagságáról, hanem a szövetség megerősítéséről és a háború lezárásáról tárgyaltunk. Nagy előrelépés!”

Azzal ugye, amit még Trump győzelme előtt hazudott, hogy barátja elhozza a békét, nyilván nem dicsekedhetett.

“Csatát nyertünk”

Sokkal jobbnak értékelte a szerdai hágai NATO-csúcsot az egy évvel ezelőttihez képest Orbán Viktor miniszterelnök a Patrióta csatornának adott interjújában, amelyben azt mondta: a csúcstalálkozón győztek, csatát nyertek azok az országok, amelyek nem Ukrajnával, hanem a NATO megerősítésével akartak foglalkozni.

A kormányfő úgy értékelt: az egy évvel ezelőtti NATO-csúcs Washingtonban teljes tévútra lépett, mert az a találkozó Ukrajnáról szólt, és nem arról, hogy a NATO magát hogyan tegye erősebbé.

“Ez most megfordult. Azt is mondhatnám, hogy győztünk, igaz csak egy csatát nyertünk, nem a háborút”

– fogalmazott, hozzátéve: most felülkerekedtek azok az országok, amelyek nem akartak foglalkozni Ukrajnával, mondván, hogy Ukrajna nem tagja a NATO-nak, ezért nem kell meghívni az ukrán elnököt, és nem is kell erről a témáról beszélni.

Jelezte: a záródokumentumba se került be erről szinte semmi.

Hangsúlyozta: felülkerekedtek azok, akik azt mondták, hogy a NATO-csúcson arról kell beszélni, hogy lesz Európa erősebb.

“Mi a győztes csapatban voltunk a mai napon” – mondta, megjegyezve, hogy bár a magyar virtus is sokat ér, de úgy könnyebb nyerni, ha az Egyesült Államok elnöke is a “mi táborunkban van”.

Az amerikai elnök és Magyarország mellett ide sorolta a török elnököt, az albánokat és a horvátokokat is.

Felhívta a figyelmet arra is: a NATO-csúcson az európaiak továbbra is háborúpárti, ukránpárti álláspontot képviseltek, holott értékelése szerint Ukrajna nem erősíti, hanem éppen ellenkezőleg, kockáztatja Európa biztonságát.

Orbán Viktor arra figyelmeztetett: csütörtökön a brüsszeli EU-csúcson “nehéz menet” lesz, mert “ott úgy kell csatáznunk, hogy nincs velünk az amerikai elnök.”

Úgy értékelt: az európaiak folytatni akarják a háborút, és a csütörtöki EU-csúcson majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében ezt meg is erősítik majd, ezért ott a békepártiaknak ügyesen kell majd manőverezniük.

Arról, hogy a csúcstalálkozón a NATO-tagok megerősítették azt a megállapodást, hogy a következő tíz évben, 2035-re GDP-jük öt százalékát védelemre és biztonságra fordítják, a miniszterelnök azt mondta: Magyarország ezt azzal a feltétellel tudja teljesíteni, hogy Európai Uniónak át kell alakítania a költségvetési szabályozási rendszerét. Emlékeztetett: ma van az unióban egy költségvetési szabályozás, amely megmondja például, hogy mit és hogyan lehet elszámolni és mekkora lehet a hiány, ezt pedig a pénzpiacokon komolyan veszik, ez alapján minősítik az országokat, állapítják meg a hitelképességet.

Értékelése szerint uniónak nagyobb teret kell adnia a tagállamoknak, és akkor ki lehet gazdálkodni az 5 százalékos GDP-arányos honvédelmi fejlesztést.

Arra is felhívta a figyelmet:

Magyarország előnyben van, hiszen már 2016-2017-ben megindította a haderőfejlesztést a németekkel együttműködésben. Magyarország hadiipara jobb állapotban van, fölkészültebb, és nemcsak kiadást jelent a számunkra, hanem majd bevételt is jelenteni fog, tehát nem könnyen, de meg lehet csinálni ezt az 5 százalékot

– értékelt a kormányfő.

Jelezte: Magyarországnak rengeteg dolgot kell még pótolnia. “Sokat dolgoztunk az elmúlt 15 évben, de még a következő 10 évre is bőven maradt munka” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarországnak foglalkoznia kell a közlekedés fejlesztésével, az egészségüggyel, az oktatással és a hadsereggel is, ezért nem egyszerű dolog előteremteni egy magasabb katonai költségvetés fedezetét.

Figyelmeztetett: ha ukránbarát kormány lenne Magyarországon, akkor ezt a pénzt nem Magyarországra költené, hanem Ukrajnába vinné. Azonban nemzeti kormányunk van, így ezt az 5 százalékot úgy fogjuk felhasználni hadiipari fejlesztésre, hogy a hangsúly nem a hadin, hanem az iparin lesz, azaz a magyar ipar egy extra lökést kap ebből a pénzből – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor arról is beszámolt, hogy Donald Trump amerikai elnökkel és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel külön is áttekintettek “néhány nehezebb biztonsági kérdést” a holland király által adott keddi vacsorát megelőzően.

Elmondta: Magyarország nevében üdvözölte az amerikai elnök visszatérését, és jelezte, hogy folytatják az együttműködést, illetve megerősítette azt az álláspontját, hogy Európának az orosz-ukrán háború ügyében teljes mellszélességgel támogatnia kell az amerikai elnök békekezdeményezését.

Hangsúlyozta: rajta kívül alig van olyan európai vezető, aki ne rúgott volna bele a Donald Trumpba, amikor még ellenzékben volt, így ez “okoz némi nehézséget” az ilyen csúcstalálkozókon. Ezzel szemben ők régi barátként tudták üdvözölni egymást az amerikai elnökkel, akit már 2015-16 óta támogattak. Így nem volt olyan rossz mondat, amit hirtelen el kellett volna feledtetni – mondta.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország egy hűséges ország, egy lojális nemzet, ahol a barát barát marad, amíg arra méltatlanná nem válik, ezzel szemben Nyugat-Európában üzleti jellegű a politikai kultúra.