A fertőző betegségekről, az élelmiszer, a víz és az állatok által terjesztett kórokozókról, valamint az antimikrobiális rezisztencia legfrissebb tudományos eredményeiről tanácskoztak hazai és nemzetközi szakemberek a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Egy Egészség Intézete által szervezett konferencián. Az eseményen többek között szó volt az új és újratámadó betegségekről, valamint a legmodernebb bioinformatikai eszközök használatáról is.
Az Egy Egészség (One Health) elv alapja, hogy számos kórokozó fertőzhet az emberen kívül más fajokat is, tehát a kórokozók terjedhetnek állatokról emberre, de a környezetben található élő, élettelen, kémiai, fizikai ágensek is károsak lehetnek. Mindezek hatására új humán kórokozók jöhetnek létre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Egy Egészség elvét ezek a felismerések hívták életre. A One Health lényege, hogy a kórokozók terjedése, evolúciója, az élettelen károsító tényezők szempontjából az emberi egészség, az állatok és a környezet állapota egy rendszert alkotnak.
A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karán 2023 óta működő Egy Egészség Intézet a tématerület aktualitásainak megvitatása, a legújabb tudományos és globális kihívások, az eddig elért eredmények összegzése és szakmai javaslatok felvetése érdekében online nemzetközi konferenciát rendezett június 18. és 20. között.
A második alkalommal megtartott DOCIDOH (Debrecen Online Conference on Infectious Diseases in a One Health Context) esemény felhívta a figyelmet azokra a kutatási irányokra, tudományos következtetésekre, melyek révén jobban megismerhetővé válnak a már jól ismert vagy újonnan megjelenő, embert, állatokat fertőző betegségek.
Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának osztályvezetője szerint változásra van szükség minden területen, ehhez nélkülözhetetlenek a tudományos együttműködési lehetőségeket szélesítő, a tudásmegosztást támogató szakmai fórumok.
A járványok korában élünk. A klímaváltozás, a globalizáció, a tömeges elvándorlások, az egészségtelen életmód mind hozzájárul az új kórokozók megjelenéséhez. Az emberi szervezetet folyamatos támadások érik, ezek következtében a fertőzések is gyorsan terjednek. A konferencia ötvözte a tudást és a gyakorlatot, megoldási lehetőségeket kínált a biológia, a mikrobiológia, az állategészségügy, valamint a járványtan területén. A tanácskozás multidiszciplináris jellege révén esély nyílik arra, hogy válaszokat kapjunk olyan kérdésekre, melyek révén eredményeket lehet elérni a fertőző betegségek megelőzésében és megérthetjük a fertőzések kialakulásának, terjedésének folyamatait
– fogalmazott a főosztályvezető.
Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hangsúlyozta, hogy minden megjelent tudományterület és szektor kiemelt feladata az ember, az állat, valamint a környezet védelme. Hozzátette, hogy a konferencia az élelmiszerbiztonsággal és az élelmiszerek okozta fertőzésekkel kapcsolatos kihívásokra, ezek közül is az antimikrobiális rezisztenciára mint az egyik legfontosabb fókuszterületre is felhívta a figyelmet.
Kardos Gábor egyetemi docens, az Egy Egészség Intézet igazgatója a multidiszciplinaritás fontosságát emelte ki, és hozzátette: a humán-, állat- és környezetegészségügyi szakembereknek együtt kell működniük a kórokozók megjelenésének és terjedésének vizsgálatában.
Nagyon nem mindegy, hogy milyen hatást gyakorol az ember a saját környezetére, ugyanis a felelősségtudat, az egészségtudatosság hiánya megbosszulhatja magát. A természetbe került szennyeződések az élelmiszerek formájában juthatnak vissza a szervezetbe, ez pedig egy olyan végzetes és nehezen megtörhető körforgást indíthat el, mely hosszú távon meghatározhatja az emberiség jövőjét
– tette hozzá az intézetigazgató.
Rusinné Fedor Anita, a DE Egészségtudományi Kar általános és tudományos dékánhelyettese a tanácskozáson arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalomtudományoknak is nagyon fontos szerepük van a megoldások keresésében.
Az Egy Egészség elvén belül döntő fontosságú következtetések vonhatók le a társadalomtudományok, így például a szociológia, az antropológia, a pszichológia eredményei alapján is. Nem csupán arról van szó, hogy terjednek-e a kórokozók, hanem arról is, hogy ezeket a fertőzéseket miért kapják el az emberek, egy adott közösség mit tesz ennek elkerülése érdekében vagy éppen milyen körülmények akadályozzák az adott társadalmi csoportban a szükséges egészségügyi ellátást. A One Health tehát nem csak tudományos paradigma, hanem egy társadalmi-kulturális keret is, amelyben a különböző diszciplínák együtt keresik a megoldásokat. A One Health valódi ereje abban rejlik, hogy képes összehozni különböző tudományterületeket, az orvos- és egészségtudományi fókusz mellett hangsúlyt helyez a társadalomtudományi megközelítésekre is
– fejtette ki a dékánhelyettes.
A konferencián részt vett szakemberek előadásokat hallhattak többek között az antimikrobiális rezisztenciáról, az emberi és állati egészségügyben alkalmazott antibiotikum-terápia alternatíváiról, a kórokozók genomi epidemiológiájáról, a vektorok szerepéről az új és újratámadó betegségekben, a paraziták és a fertőző betegségek ökológiájáról, valamint a bioinformatikai eszközök alkalmazási lehetőségeiről is.
– DE Sajtóközpont –
