Debrecen az Európa Zöld Fővárosa verseny TOP 10 jelöltje között! – számolt be az önkormányzat. Úgy vélik, az Európai Bizottság elismeri Debrecen innovatív és fenntartható zöld törekvéseit, egyben követendő jó példaként állítja a többi európai város számára. Az elismerésről 2025. június 3-án sajtótájékoztatón számoltak be.
Az eseményen részt vett Papp László polgármester, Balázs Ákos alpolgármester, Andorkó Mariann, az EDC Debrecen városfejlesztési senior szakértője, Dr. Stündl László a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja, Dr. Tamás János a tanszék vezetője, Váradi Zoltán, a Zöld Munkacsoport alapító tagja, a Természettár vezetője, valamint Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója.
2019-ben hirdette meg a városvezetés az új környezetpolitikát, amellyel kezdetét vette a fenntarthatóság és a zöld ügyek tekintetében az a szemléletváltás, amely megalapozta az Európa Zöld Fővárosa cím megpályázását.
Az elmúlt évek alatt fiatal helyi szakemberekből megalakult a Zöld Munkacsoport, elindult a Future of Debrecen mozgalom, többek között 10 000 fát ültettek el a városban és már megkezdődött az újabb 10 000 fa ültetése is, a Civaqua-program keretein belül elért a víz a Tócóig, zöld buszok álltak forgalomba, a Zöld Őrszem Környezeti Ellenőrző Rendszer megkezdte a működését, esővízgyűjtő hordókat és komposztálóedényeket kaptak a debreceniek, számos szemléletformáló esemény segítette a debreceniek zöld gondolkodásának formálását.
A Debreceni Egyetem és a város közötti együttműködés keretében elkészült a Zöld Kódex, amely ötvözi a város legfontosabb stratégiáit és megfogalmaz 50 fenntarthatóságot szolgáló intézkedést. Ezeket a debreceniek rangsorolták aszerint, hogy mennyire szolgálja a jól-létüket és tartják azt fontosnak a városi életminőség szempontjából. Az Európa Zöld Fővárosa 2027 cím megpályázása a szavazatok alapján a hetedik legtámogatottabbnak bizonyult.
Az Európa Zöld Fővárosa díjat minden évben az a város érdemli ki, amely példaértékű a környezetvédelmet támogató életmód kialakításában, különleges erőfeszítéseket tesz a környezet és az életminőség javítására, illetve fogékony a környezeti problémákat enyhítő innovációk és a fenntartható fejlődés megteremtésére.
Papp László polgármester a pályázat kapcsán kiemelte: A státusz elnyerése fontos eredmény a város számára. Azt bizonyítja, hogy az Európai Bizottság elismeri Debrecen innovatív és fenntartható zöld törekvéseit, egyben követendő jó példaként állítja a többi európai város számára.
Balázs Ákos alpolgármester hangsúlyozta: „Azon dolgozunk, hogy Debrecen egy európai színvonalú, egészséges zöld város legyen. Az Európai Bizottság ezt ismerte el azzal, hogy bekerültünk a TOP 10 Zöld Főváros jelölt közé. A következetes munka eredményeképpen létrejött Debrecenben egy ökoszisztéma, ami együttműködésre, tudásra, alapozva biztosítja a város lakóinak a fejlődést, a biztonságot és a jólétet; a természet és a tudás szövetségében”.
Debrecen pályázatát, a Debreceni Egyetem, az EDC, a Polgármesteri Hivatal Zöld osztályának munkatársai, a Debreceni Vízmű Zrt, a TIVIZIG, a Debreceni Hőszolgáltató és Future of Debrecen munkatársai készítették el. A projekt vezetői Dr. Szűcs István professzor és Andorkó Mariann, az EDC senior szakértője voltak.
Andorkó Mariann az EDC Kft. senior szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy: a pályázat benyújtása jó lehetőség Debrecennek arra, hogy nemzetközi összehasonlításban összemérje magát a többi várossal, megfogalmazza, hogy mely területeken lehet még tovább fejlődni, továbbá hosszútávú partnerséget alakíthat ki a fenntartható zöld fejlődés iránt elkötelezett városokkal, gazdasági szereplőkkel.
A pályázat bemutatja a város legjelentősebb zöld projektjeit és jógyakorlatait. A „zászlóshajó” a Zöld Őrszem Környezeti Ellenőrző Rendszer, amely nemzetközi összehasonlításban is egyedülállóan innovatív és jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a város dinamikus fejlődése mellett a természeti környezet és a város lakói biztonságban élhessenek.
A projekt témafelelőse Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja elmondta: A tudományos szakmai program egy modellértékű környezeti monitoring rendszer, amely jó példaként szolgálhat más városok számára is.
A jó gyakorlatok közül a Civaqua program és folytatása került bemutatásra, amely a városi vízfelületek megnövelésével és a vízvisszatartásra irányuló fejlesztésekkel a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás területén bír nagy jelentőséggel.
A témafelelős Dr. Tamás János, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar intézetvezetője elmondta: A célkitűzés és vízió egy kék körgyűrű létrejötte Debrecen körül, ökológiai-természeti élőhelyek rehabilitációjával, újak létrehozásával.
A következő jó gyakorlat a Future of Debrecen mozgalom szemléletformáló akcióinak bemutatása és a cselekvő zöld közösség hozzájárulása a város zöldítéséhez.
Váradi Zoltán a Zöld Munkacsoport alapító tagja elmondta: A Future of Debrecen mozgalom hosszú távon hozzájárul a lakosság társadalmi elkötelezettségének erősítéséhez és a zöld átállás megvalósításához.
A jó gyakorlatok között szerepel még a szürkevíz-projekt. Innovációs jelentősége abban mutatkozik meg, hogy a kommunális és ipari szennyvíz korszerű technológiával történő tisztítása és újrafelhasználása körforgásos vízgazdálkodási modell, amely csökkenti az ipari tevékenységek ökológiai lábnyomát, miközben hatékonyabbá teszi a vízhasználatot.
A témafelelős Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója a technológiai rendszer adaptálhatóságára hívta fel a figyelmet: A rendszer moduláris felépítésű, így különböző elemei – mint például a keverőműtárgyak, puffertározók vagy a célvezetékek – rugalmasan igazíthatók bármely település vízgazdálkodási és infrastrukturális adottságaihoz.
Debrecen pályázata az Európai Bizottság értékelése alapján a verseny első fordulóját követően bekerült a 10 legjobb közé, így az „Applicant City” státusz elérésével jogosulttá vált arra, hogy a „Pályázó város” logót hivatalos felületein, a sajtóban és a közösségi médiában használja.
Az Európa Zöld Fővárosa – 2027 címre pályázó városok közül tíz jutott tovább:
Bielsko-Biała (Lengyelország),
Chernivtsi (Ukrajna),
Debrecen (Magyarország),
Khmelnytskyi (Ukraina),
Heilbronn (Németország),
Klagenfurt (Ausztria),
Lviv (Ukrajna) Rivne (Ukrajna), és
Ternopil (Ukrajna).
Debrecen gratulál a versenytársaknak, különösen a nehéz helyzetben lévő Ukrajna pályázóinak!
A verseny következő lépései:
2025. június: Technikai értékelés: független szakértői testület értékeli a pályázatokat és kiválasztják a döntősöket.
2025. július: Az Európa Zöld Fővárosa döntős városainak bejelentése.
2025. október 1-2: A döntőbe jutott városok egy nemzetközi zsűri előtt (az Európai Bizottság elnökletével) mutatják be a kommunikációs stratégiájukat, valamint cselekvési tervet arról, hogyan kívánják teljesíteni Európa Zöld Fővárosa díj kritériumait.
2025. október 2: Ünnepi díjátadó és az Európa Zöld Fővárosa 2027 győztesének kihirdetése Vilniusban (Litvánia)
Az Európa Zöld Fővárosa győztese 600 000 eurós jutalmat kap.
Fotó: debreceni önkormányzat
