Május 16-án, péntek este rendezték a Hévízek Atyja Értékmentő Egyesület első közéleti beszélgetését. Az est során Tiliczky Katalin újságíró és Dull Szabolcs politikai elemző, az Index korábbi főszerkesztője és a Telex társalapítója járták körbe a jelenlegi közéleti helyzetet, osztották meg véleményüket és elemzésüket a legfontosabb kérdésekről.
A beszélgetés középpontjában a helyi és megyei kérdések, valamint a változás esélyei álltak. Szóba kerültek olyan témák, mint az árak, a megélhetés, az energiaforrások, az akkumulátor-gyári beruházások okozta sokkhatás, az egészségügy, és még sok más, ami közvetlenül érint minket.
A politikai vákuumot valaki betöltötte
A beszélgetés kiindulópontja Magyar Péter és a Tisza Párt szerepe volt a mai magyar politikai térkép újrarajzolásában. Dull Szabolcs szerint a 2023-as kegyelmi botrány után olyan mértékű politikai vákuum keletkezett, amelyet sem a Fidesz, sem a korábbi ellenzék nem tudott kezelni. A hagyományos pártok asztalai megrepedtek – vagy, ahogy a metafora szólt: felborultak. Magyar Péter ebben a pillanatban jelent meg, és egy új asztalt kínált, amelyhez egyre többen ülnek le.
„A régi ellenzék asztala üresen maradt. Magyar Péter új sztorit kezdett – nemcsak politikailag, hanem kommunikációs szinten is” – mondta Dull Szabolcs.
A hajdúszoboszlói valóság: turizmus helyett munkásszállás
Szó esett a debreceni akkumulátorgyárak hatásáról is, különösen Hajdúszoboszló példáján keresztül. A közönségből többen is elmondták: a város turizmusát tönkretették az ideérkező külföldi vendégmunkások, akik nyaralók helyett apartmanokban laknak, eltántorítva a pihenni vágyókat. A lakók szerint ezzel a város jövője is veszélybe került.
„Sok ismerősöm, fiatal családos párok elköltöztek. Nem akarták gyerekeiket ebben a közegben felnevelni” – hangzott el.
Az egyik résztvevő így fogalmazott:
„Bevásárolni se lehet rendesen, a boltokat este ellepik a munkások. Nincs erről hivatalos kommunikáció. Mindenki hallgat.”
A megfélemlítés kultúrája – hogyan lehet lebontani
Több felszólaló is megemlítette, hogy féltek eljönni a fórumra. Mások azt mondták, vannak, akik nyíltan nem mernek közéleti eseményeken megjelenni, mert félnek retorziótól: elveszett munka, elmaradt megrendelés, visszavont bérlemény.
Dull szerint ez nem egyedi jelenség:
„A retorziók már nem mindig felülről jönnek, sokszor csak azt hisszük, hogy jönnek. Igazodási kényszerré vált a félelem. Ezt közösen kell lebontani.”
A megoldás szerinte az, ha minél többen beszélnek, kérdeznek, ha bátran felvállalják a véleményüket. A változás a közösségi bátorságban rejlik – és ebben kulcsfontosságú a helyi sajtó is, amely viszont gyakran önkormányzati kézben van, így szintén korlátozott mozgástérrel bír.
Ki képviseli ma az embereket?
Többen sérelmezték, hogy a képviselők – legyenek akár önkormányzatiak, akár parlamenti képviselők – valójában nem az embereket, hanem a pártjukat képviselik. A hajdúszoboszlói hallgatóság egy része nehezen talál olyan embert, akihez problémájával fordulhat.
Dull Szabolcs szerint ez rendszerszintű:
„Pont azt nem végzik, amit a nevük mutat: képviseletet. A kérdés az: a Fidesz-küldöttek vagy a helyiek képviselői lesznek-e a jövő politikusai?”
A Tisza Párt feladata éppen ez lehet – olyan új embereket találni, akik valóban képviselni tudják a közösséget.
A szuverenitásvédelmi törvény és az új elnyomási struktúra
A fórumot a napokban benyújtott „szuverenitásvédelmi” törvényjavaslat is tematizálta. Ez a civil szervezetek, független médiumok és külföldi támogatások betiltását is lehetővé tenné.
„Ez a független nyilvánosság, a civilek és a helyi szerveződések teljes ellehetetlenítése lenne – ez már nem jogállami működés” – figyelmeztetett Dull Szabolcs.
Miért nem tüntet Magyar Péter? – és miért nem akar összefogni?
Szóba került, hogy Magyar Péter nem vesz részt az Erzsébet hídon zajló tüntetéseken, és elutasítja a régi ellenzékkel való összefogást.
Dull Szabolcs szerint ennek oka stratégiai:
„Ő nem akar ugyanabba a hibába esni, mint az elmúlt 15 év ellenzéke. Ő a társadalmi többség felé akar fordulni – azokhoz, akik nem akarnak forradalmat, csak normális életet.”
A Fidesz és a „saját buborék” – mindkét oldalon torzított világkép
Dull Szabolcs a mostanában divatos buborék-jelenségről is beszélt: mindenki a saját véleményvilágában él, amelyet a közösségi média csak felerősít. A Fidesz szavazói nem értik, ki szavaz Magyar Péterre – a Tisza szavazói pedig azt hiszik, mindenki változást akar.
„Csak akkor lehet hidakat építeni, ha átmegyünk egymás buborékjába. Beszélgetni kell a szomszéddal, a fodrásszal, a boltossal.”
Le lehet-e győzni a Fideszt demokratikus választáson?
A közönség soraiból érkezett a kérdés: lehet-e egyáltalán választást nyerni egy olyan rendszerben, ahol a játékszabályokat is a hatalom írja?
A válasz árnyalt volt:
„A Fidesz erőforrásai hatalmasak. Olyan, mint amikor az egyik hadseregnek atombombája van, a másiknak csupán gyalogosai. De ha az emberek szerveződnek, és élnek a demokratikus lehetőségekkel, akkor változás is lehet.”
Hajdú-Bihar: a narancssárga vár megroppan?
Hajdú-Bihart gyakran emlegetik a Fidesz fellegváraként. Ugyanakkor a fórum során több példa is elhangzott arra, hogy változás indult el: Debrecenben például komoly Fidesz-visszaesés volt, több településen leváltották a kormánypárti vezetőket.
„A térség nem Fidesz-barát, hanem sokáig Fidesz-hitű volt. De most a hit megingott. A debreceni akkugyár lehetett a gyújtópont.”
Mi kell a változáshoz?
A fórum végén a legfontosabb kérdés került elő: mi kell ahhoz, hogy valódi változás történjen?
-
Beszélgetés.
-
Bátorság.
-
Közösségi jelenlét.
-
Helyi képviselők, akik valóban képviselnek.
-
És egy társadalom, amely nem fél saját érdekeit megvédeni.
„A politika visszatért az emberek közé”
Az este legfontosabb üzenete mégis az volt, hogy újra beszélnek egymással az emberek. Már nemcsak panaszkodnak a Facebookon, hanem fórumokra mennek, kérdeznek, elmondják a véleményüket.
Ahogy az egyik felszólaló mondta:
„Talán még mindig kisemberek vagyunk, de most már nem hallgatunk tovább.”
Ez pedig talán éppen az, amitől a hatalom igazán fél.
