A legutóbbi debreceni közgyűlésen három egymással összefüggő, stratégiai jelentőségű téma került a képviselők elé, amelyek nemcsak a város fejlődési pályáját, hanem a lakosság mindennapi életét is alapvetően érintik: a panelprogram folytatása és bővítése, az önkormányzati ingatlanok értékesítésének kérdése, valamint az új, országosan is egyedülálló levegőminőség-ellenőrző rendszer bevezetése.
A hosszú viták és döntések mögött jól kirajzolódik Debrecen vezetésének célja: egyszerre támogatni a gazdaságot, a társadalmi igazságosságot és a környezeti fenntarthatóságot.
Bővül a debreceni panelprogram – a város felelősséget vállal a lakhatási válság enyhítésében
A közgyűlés nagy többséggel fogadta el azt az előterjesztést, amely újabb lendületet ad a már évek óta sikeresen működő debreceni panelprogramnak. A kezdeményezés célja, hogy anyagi támogatással segítse az 1990 előtt épült, elsősorban paneltechnológiás társasházak energetikai felújítását. Az önkormányzat 2024-ben félmilliárd forintot különített el erre a célra, és ha a költségvetési lehetőségek engedik, a jövőben ezt az összeget tovább is növelnék.
A program kiemelkedő jellemzője, hogy nemcsak a klasszikus panelházakra, hanem minden 12 lakásosnál nagyobb, 1990 előtt épült társasházra kiterjed. A támogatás igényelhető többek között hőszigetelésre, nyílászárócserére, fűtéskorszerűsítésre, homlokzati felújításra, sőt – a lakóközösségek visszajelzései alapján – hamarosan az elektromos hálózat korszerűsítésére is. A tavalyi év során a programban benyújtott 26 pályázatból gyakorlatilag mindegyik nyert támogatást, ami azt mutatja, hogy a rendszer működőképes és átlátható.
Külön figyelmet kapott a közgyűlésben az a 17 társasház, amelyek nem kötelezettek ugyan az egyedi költségmegosztó rendszerek bevezetésére, de az önkormányzat már most lehetőséget biztosít számukra is a korszerűsítésre – megelőzve az esetleges jövőbeli szabályozási kötelezettségeket. A program rugalmas, a társasházi képviselőkkel és a hőszolgáltatóval folytatott folyamatos egyeztetések eredményeként évről évre bővül és reagál a városlakók igényeire.
A városvezetés emellett bejelentette: nyáron várható egy országos, 100%-os támogatási intenzitású állami program is, amely a debreceni panelprogramot is megerősítheti, sőt kiegészítheti. Ezzel Debrecen nem csupán városfejlesztési, hanem társadalompolitikai szinten is példát mutat, hiszen a program révén alacsonyabb rezsiköltségekhez, nagyobb lakókomforthoz és tudatosabb energiafelhasználáshoz juthatnak a társasházak lakói.
Ingyatlanértékesítés a lakhatási koncepció árnyékában – stratégiai vita a város jövőjéről
A közgyűlés másik fontos témája egy 26 000 négyzetméteres önkormányzati ingatlan értékesítése volt, amely a repülőtér közvetlen környezetében helyezkedik el, és a város egyik legértékesebb, fejlesztésre alkalmas lakóövezetének számít. A testület döntött: az ingatlan nyilvános pályázat útján kerül értékesítésre, a költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében.
Az ellenzéki képviselők ugyanakkor kritikus hangot ütöttek meg. Arra hívták fel a figyelmet, hogy az önkormányzat – ha már eladja a területet – előírhatna szociális bérlakás-kvótát a beruházó számára, például úgy, hogy az épülő lakások bizonyos hányadát átadja a városnak. Ez szerintük hosszú távon javítaná a városi bérlakás-állományt, és hozzájárulna a lakhatási válság kezeléséhez.
A városvezetés álláspontja szerint azonban a realitások talaján kell maradni: Debrecen jelenleg nem rendelkezik olyan anyagi háttérrel, hogy saját forrásból több száz vagy ezer új lakást építsen. Ehelyett inkább a magánberuházások ösztönzésére törekednek, mivel a lakáspiaci kínálat bővítése is hatékony eszköz lehet az árak csökkentésére. Az önkormányzat célja az, hogy megfelelő szabályozási környezetet biztosítson a beruházók számára, ugyanakkor a szociális szempontok sem veszhetnek el – a következő időszakban várható a városi lakásstratégia felülvizsgálata.
Új szintre lép a levegőminőség-ellenőrzés Debrecenben – tudományos háttér, teljes nyilvánosság
A közgyűlés harmadik fókuszpontja a város új környezeti monitoringrendszerének bemutatása volt. A levegőminőség-ellenőrzés “országosan is egyedülálló rendszerét” a Debreceni Egyetem, az MTA Atommagkutató Intézet és a város közösen alakították ki. Összesen 16 nagy pontosságú, kalibrált műszert helyeznek ki a város különböző pontjain, amelyek folyamatosan mérik a levegő összetételét.
A közgyűlésben felmerült az adatok nyilvánosságának kérdése is, miután a rendszer működését szabályozó dokumentumban szerepel egy titoktartási záradék. Az alpolgármester világossá tette: a titoktartás kizárólag a rendszer technológiai hátterére, az innovációra vonatkozik – nem a levegőminőségi adatokra. A mérési eredmények teljes nyilvánosságot kapnak, és hamarosan egy új weboldalon keresztül bárki számára elérhetők lesznek.
A rendszer képes önellenőrzésre is: ha egy mérőállomás értékei kirívó eltérést mutatnak, automatikusan jelzést küld a kezelőknek. Ezáltal megelőzhetőek a téves adatok, és biztosítható a rendszer hitelessége. A városvezetés május közepére egy nyílt szakmai bemutatót tervez, ahol a lakosság és a képviselők is megismerhetik a működés részleteit.
A rendszer célja nem csupán az, hogy pontos képet adjon Debrecen levegőjének állapotáról, hanem az is, hogy a közösség bizalmát erősítse az ipari fejlesztések környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Mint elhangzott: az önkormányzat nem az ipar érdekeit, hanem a lakosság egészségét és biztonságát helyezi előtérbe.