2025. február 20-án, mindössze egy nappal a rendezvény előtt Magyar Péter lemondta részvételét a Sznobjektív adásában, a szembesítés így elmaradt. A tíz probléma azonban valós és megvitatásra szorul.
Ebben a szellemben ismerteti Puzsér Róbert – Dull Szabolcs újságíró szakértő közreműködésével – azt a tíz problémát, amin Magyar Péternek változtatnia kell, ha rendszert akar váltani.
A több mint kétórás beszélgetés során Puzsérék tízes listája így alakul:
10. Politikai pedofília
A gyerekek politikai kampányban való felhasználása morálisan megkérdőjelezhető, mert:
-
Mi lesz, ha pár év múlva az iskolában emiatt bántják őket?
-
Milyen joguk van a gyerekeknek az identitásukhoz, az arcképükhöz?
Politikailag viszont hasznos, mert:
-
Emberibbnek mutatja a politikust,
-
Több szavazót érhet el vele.
9. Politikai munka helyett élménypolitizálás
Egy kicsit olyan, mintha most a politika is multilevel marketing hangulatban lenne. Van itt egy Hadházy Ákos által jelzett lyuk a rendszerben, meg egy Kétfarkú Kutya Párt alakú lyuk is — és mintha a Tisza Párt (és személyesen Magyar Péter) nem is igazán akarná ezeket kitölteni tartalommal.
Hadházy Ákos politikai munkája főleg a korrupciós ügyek feltárásáról szól, ez valóban közhasznú tevékenység. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig a helyi közösségépítésben és a civil értékek képviseletében erős. Mindkettő fontos: korrupcióellenesség és aktív helyi közösségek építése.
A Tisza Párt tevékenységében ezek a típusú munkák egyelőre nem láthatók. Magyar Péter sok politikai munkát végzett: országjárások, listák felállítása, a Nemzet Hangja szavazás megszervezése, adatgyűjtés, hálózatépítés — mind-mind a 2026-os kormányváltás szolgálatába állítva. Nála a korrupció nem cél, hanem eszköz a hatalomváltáshoz. Ezt jól mutatja például az is, hogy bejelentett egy “digitális gyóntatószéket” is, bár ebből még egyetlen ügy sem került nyilvánosságra.
8. Az elitváltás következetlensége
Magyar Péter jó úton jár, amikor a roncsellenzék kullancsként ragaszkodó szereplőit lerázza magáról, de a politikai garnitúra korántsem csak frontpolitikusokat jelent, hanem azok baráti családi elvtársi és bűntársi köreit is.
7. A magyarság kisajátítása
Nagyon rossz beidegződés csak a saját táborunkat “mi, magyarok”-ként emlegetni. Itt nem csak stílusbeli, hanem politikai váltás is zajlik. Orbán Viktor mindig is a magyarokhoz szólt, ahogy most Magyar Péter is. Csakhogy Orbán 2002 óta azt a történetet meséli, hogy “a haza nem lehet ellenzékben”, és hogy a másik oldal “idegen szívűekből”, “sorosistákból”, “migránssimogatóból” áll, mostanában meg már “poloskákból”.
Magyar Péter viszont kísérletet tesz az árok újrarajzolására. Ahelyett, hogy a fideszeseket összességében ellenségnek állítaná be, azt mondja: az árok másik oldalán csak Orbán és a 3000 janicsárja áll — vagyis 3001 ember a tízmillióból. Ez szándékosan másféle megközelítés: nem a teljes fideszes tábort akarja elidegeníteni, hanem épp ellenkezőleg, meg akarja nyerni őket a 2026-os választásra.
6. Gyanakvó arrogancia a rendszerfüggetlen sajtóval szemben
Amikor Magyar Péter arról beszél, hogy a korrupt politikai elit és a megalkuvó médiaelit paktumot kötött, és amikor azt kéri, hogy az eddig a független médiának szánt adományokat inkább a Tiszának adják, az bizony már egyfajta hadüzenet.
Ez a retorika kísértetiesen hasonlít a Fidesz “sorosmédiázására”, csak más irányból. A hagyományos média (tévék, rádiók, online lapok) most két nagy kihívással néz szembe: egyrészt a globális változásokkal (mint a közösségi média és az MI térnyerése), másrészt azzal, hogy míg Orbán Viktor az elmúlt évtizedben “legyártotta” a koporsójukat, könnyen lehet, hogy Magyar Péter fogja beleverni az utolsó szöget is.
5. Budapest cserbenhagyása
Karácsony Gergellyel sem lehet összefogni, mert attól tartanak, hogy a Fidesz narratívájában ez “gyurcsányozásnak” hatna. A Fidesz felé sem lehet túlságosan nyitni, mert az is rosszul nézne ki 2026-ban. Ez a lavírozás zajlik most hónapról hónapra.
Sokan felteszik a kérdést: ha a Tisza Párt elindult és nyert Budapesten, miért nem jelöl legalább a saját soraiból egy főpolgármester-helyettest? Úgy tűnik, mintha nem is ismernék el a fővárosi közgyűlést legitim politikai testületként.
4. Belső demokratikus kultúra láthatatlansága
A “Nemzet Hangja” nevű tiszás konzultációban s kérdésfeltevés önmagában képes irányítani az eredményt. Ugyanez történt akkor is, amikor Magyar Péter a saját EP-mandátumáról szavaztatta meg a közönséget: bár látszólag a szavazók döntöttek, a kommunikációval erősen sugallta, hogy mi lenne a “helyes” válasz.
Önmagában az eszköz alkalmazását — amit a Fidesz is évek óta csinál, például a migránsellenes kampányokkal — nem kell elítélni. A kérdés inkább az, hogyan születnek a döntések a Tisza Párton belül.
Felmerül a kérdés: dönthet-e lényeges vagy akár lényegtelen kérdésben bárki más Magyar Péteren kívül? A válasz valószínűleg az, hogy nem. Ugyanúgy, ahogy a Fideszben sem születhet döntés Orbán Viktor akarata ellenében, vagy a DK-ban Gyurcsány Ferenc, illetve annak idején az MSZMP-ben Kádár János akarata nélkül.
Erről Magyar Péter maga is beszélt egyszer: elmondta, hogy eddig csak egyszer fordult elő, hogy valamiben meggyőzték őt — Radnai Márk tudta meggyőzni a “rendszerváltó kártya” ötletéről. Magyar Péter eredetileg értelmetlennek tartotta, de Radnai érvei hatottak, így a rendszerváltó kártya a Tisza Párt támogatói terméke lett, és azóta is aktívan hirdetik.
Tehát ha úgy nézzük, nem az a probléma, hogy nincs belső demokratikus működés a Tiszában — hanem az, hogy ebből kívülről semmi nem látszik.
3. Magyar Péter egyszemélyes hadsereg
A Tisza Párt EP-képviselői úgy kerültek a helyükre, hogy az EP-választás előtt mindenkiről egy-egy perces bemutatkozó videó és jól hangzó önéletrajz került ki, amelyek alapján lehetett szavazni. De ha valaki tényleg belemerül a politikába, az tudja: ez egy teljesen másik pálya.
Most az a kérdés, hogy hogyan fog történni a 106 egyéni jelölt kiválasztása az országgyűlési választásra. Mennyire lesz más a kínálat? A Tiszának olyan rátermett emberekre lesz szüksége, akik legalább helyi szinten ismertek, és képesek mozgósítani az adott választókerületben.
2. Taktikai identitáshiány
A magyaroknak joguk lenne tudni, hogy mi vár az országra, ha a Tiszára szavaznak. Két forgatókönyv körvonalazódik: az egyik szerint a Tisza egy új rendszert akar létrehozni saját vezetésével, saját szellemiségében, Magyar Péter személyében. A másik lehetőség, hogy valójában egy “kamikaze kormányzásra” készül — hasonlóan Antall József miniszterelnökségéhez —, amelynek célja, hogy négy év alatt helyreállítsa a köztársaságot, demokratizálja az országot, és visszaépítse a közjogi rendszert.
A probléma nem az, hogy nincsenek információink ezekről az elképzelésekről, hanem hogy mindkét irányba folyamatosan történnek utalások. Ez azt a látszatot kelti, mintha két különböző célcsoportnak szólnának a politikai üzenetek. Pedig nem nekünk kellene ezt az ellentmondást feloldani — hanem Magyar Péter feladata lenne egyértelművé tenni, mit akar. Ő viszont szándékosan igyekszik mindkét tábornak megfelelni.
Sokan úgy gondolják, hogy mindegy is, mi történik utána, csak sikerüljön leváltani Orbán Viktort és a Fideszt — mert szerintük Magyar Pétert már könnyebb lenne később eltávolítani, ha szükséges. Viszont ha Magyar Péter részletesebben beszélne terveiről, elkerülhetetlenül elveszítene bizonyos választói csoportokat, akik nem értenének egyet az elképzeléseivel.
Ezért politikailag nem éri meg számára túl sok konkrétumot mondani. Azon kívül, hogy több pénzt adna az egészségügynek és a tanároknak, alig részletez valamit. Ha például pontos számokat mondana a kórházfejlesztésekről vagy a béremelésekről, az rögtön megosztaná még a saját támogatói körét is.
Ha Magyar Péter csupán a rendszerellenes érzelmeket akarja a saját politikai mozgalmába terelni, akkor a Tisza miben különbözik egy “O1G” projektől? A tapasztalat azt mutatja, hogy akik egy bebetonozott rendszert lebontanak, azok utána gyorsan ellenségeket szülnek, és maguk is könnyen megbuknak. Láttuk ezt 1989–90-ben is: akik a kommunizmus lebontásában élen jártak, rövid időn belül elvesztették politikai támogatottságukat.
1. Az államférfiúi emelkedettség hiánya
Magyar Péter legfontosabb feladata az lenne, hogy ne politikai terminátor legyen, hanem államférfiként mutatkozzon meg — aki nem mindent maga akar kézben tartani, hanem tud delegálni és stratégiában gondolkodni.
Most még azt látjuk, hogy a Tisza egy személyes politikai projekt: mindenkinek Magyar Péter alá kell dolgoznia. Ez nem a vezetés modellje. És ha valaki nem tud kampányt vezetni, hogyan vezethetné az országot?
A következő egy év kulcskérdése az, hogy Magyar Péter képes lesz-e megtartani és tovább építeni a politikai történetet, amit most elindított. Ha ez a történet megtörik, akkor minden eddig túlélésre játszott botrány (Varga Judittal való viszony, lehallgatási ügyek stb.) hátrányként jelenik meg újra. A Fidesz épp azon dolgozik, hogy megtörje ezt a történetet.
Magyar Péterhez nem a remény tartozik — hanem ő tartozik a reményhez. És a remény hal meg utoljára. Ha ő kiesik, a reménytörténetet majd mások — momentumosok, DK-sok, kutyapártosok — próbálják folytatni. De hogy valaki hitelesen átvegye a helyét, ahhoz politikai munka, időzítés és képesség kell.
A mostani helyzet új: a kegyelmi botrány, az infláció és a megélhetési válság teremtette. 2023-ban hiába volt magas infláció, az ellenzék nem tudott belőle profitálni. Most viszont van egy magától értetődő protestpárt — a Tisza.
A Fidesz célja:
-
Javítani a gazdasági közhangulaton.
-
Szétverni Magyar Péter történetét.
