2024-ben első alkalommal készült el a „Jelentés a magyar vállalkozásról” című felmérés, amely több mint 1500 hazai vállalkozás helyzetét, kihívásait és jövőképét vizsgálta. A kezdeményezés célja nem csupán a gazdasági állapot aktuális pillanatképének rögzítése volt, hanem egy tágabb időhorizont mentén a magyar cégek gondolkodásmódjának, reakcióinak és stratégiáinak feltérképezése is. Zulik Ákos, az MCC elismert oktatója a magyar vállalkozásokat érő kihívásokról beszélt a Debreceni Napnak.
Megtudtuk, a kutatás szakmai alapját az MCC Vállalkozáskutatási Műhelye adta, amelyet Szepesi Balázs vezet. Az elemzés összeállításában több évtizedes elemzői és kutatási tapasztalatok, valamint több tucat erős partner – köztük az Állami Fejlesztési Központ, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség és számos üzleti szervezet, kamara és hálózat – működött közre.
A felmérés végül 1540 vállalkozást ért el, amelyek közül mintegy 700 cég kérte saját, testreszabott elemzését is
– összevetve saját válaszait más hasonló méretű vagy típusú vállalkozásokéval. A kutatásban részt vevő cégek között mikrovállalkozásoktól a középvállalatokig minden méretkategória megjelent.
A kutatás célja nem csupán a rövid távú, negyedéves gazdasági hangulat felmérése volt, hanem sokkal inkább az, hogy megértse, hogyan tekintenek a magyar vállalkozók az elmúlt öt évre, illetve hogyan látják a következő egy-három évet. Emellett olyan kérdésekre is választ kerestek, hogy miként reagáltak a cégek a járvány, az infláció, a háború és az energiaválság jelentette kihívásokra.
Nem borúlátóak a vállalkozások
A megkérdezett cégek többsége hasonló nehézségeket élt meg: infláció, növekvő energiaárak, bérköltségek, valamint a bizonytalan kereslet. Ugyanakkor a válaszok alapján kirajzolódik, hogy a vállalkozások jelentős része nem borúlátó a jövőt illetően. A kutatás szerint sokan optimistán tekintenek az előttük álló egy-három évre.
Kiemelkedő adat, hogy a cégek egyharmada növekedést ért el – nemcsak árbevételben, hanem profitabilitásban is – az elmúlt egy, illetve öt év során.
Fókuszban a hatékonyság és a digitalizáció
Meglepő módon, még a kihívásokkal teli időszakban is sok vállalat döntött a technológiai és informatikai fejlesztések mellett. A kutatás alapján a cégek nagy része felismerte: a válságok közepette nem elég kapacitást bővíteni, a hatékonyság növelése elengedhetetlen.
-
Digitalizáció: nem külön kérdésként jelent meg, hanem természetes elemként szinte minden hatékonyságnövelési törekvésben.
-
Képzések: a munkavállalók képzésébe való befektetés különösen fontos lett ott, ahol nehéz munkaerőt találni.
-
Stratégiai beszerzés: sokan új beszerzési csatornákat kezdtek keresni a bevétel visszaesésére válaszul.
A vállalkozások nagyjából fele új piacokat keresett, vagy új terméket, szolgáltatást vezetett be az elmúlt időszakban. Ez logikus lépés volt ott, ahol a meglévő üzletmenet megingott, ugyanakkor kapacitásbővítésbe csak kevesen fogtak – ez inkább a korábbi időszakok trendje volt.
Generációváltás – természetes folyamat vagy elhúzódó kihívás?
A kutatás nem fókuszált konkrétan a generációváltásra, de a válaszadó cégek összetétele alapján kijelenthető: a legtöbb vállalkozó középkorú vagy idősebb, és sokuk már gondolkodik az utódláson. A rendszerváltás után indult első generáció fokozatosan adja át a stafétát – részben családon belül, részben külső szereplőknek.
A cégek magabiztosan nyilatkoztak versenyképességükről, különösen olyan „szoft” tényezők tekintetében, mint a munkavállalói készségek vagy az ügyfélkapcsolatok. A technológiai fejlettség, a gépállomány vagy a brand azonban már jóval kevesebbeknél jelentett egyértelmű versenyelőnyt – itt komoly fejlesztési potenciál látszik.
A szektorok között kisebbek a különbségek, mint várnánk
Bár eltérések természetesen adódtak ágazatok között, a kutatók nem találtak kirívó különbségeket a fő kihívásokra adott válaszokban. Az infláció, a háborús környezet és a gazdasági bizonytalanság szinte mindenkit érintett, ágazattól függetlenül.
A kutatást 2025-ben is megismétlik, újabb cégeket vonva be – részben olyanokat, amelyek már az előző évben is válaszoltak, részben újakat. A cél az, hogy összehasonlítható adatok keletkezzenek, és új kutatási fókuszok is megjelenjenek.
Van még hová fejlődni, de a vállalkozók mozgásban vannak
A kutatás eredményei alapján elmondható: a magyar vállalkozói közeg nincs könnyű helyzetben, de reagál, fejlődik és alkalmazkodik. A technológiai fejlesztés, a hatékonyság növelése és az új piacok keresése középpontba került – és ez a gazdasági kihívások dacára bizakodásra adhat okot.
– N. Nagy Sándor –
