Őket találta most díjazásra méltónak Debrecen városvezetése

Az ünnepi közgyűlésen tartott beszédében Papp László polgármester elmondta: A mai napon kiemelt tisztelettel adózunk mindazon debreceni polgároknak, akik hittel, lelkesedéssel, elkötelezetten, sokszor félelmet nem ismerve szolgálták Debrecent. Azt a várost, amelyet neveztek és neveznek a kálvinista Rómának, a magyar Genfnek, a hamvaiból feltámadó főnixnek, cívisvárosnak vagy akár a maradandóság városának.

Ezek a különös kifejező erővel rendelkező elnevezések önmagukban is mesélnek városunk történetéről és a saját jelentéstartalmukkal erős identitásképző erejük van. Forrásai a debreceniségnek. Annak szellemi, materiális és lelki-érzelmi töltetű fogalomnak, ami összeköt mindannyiunkat, akik debreceninek valljuk magunkat, függetlenül attól, hogy hol élünk a világban.

Milyen különös, hogy nekünk van egy ilyen, minden debrecenit minden debrecenivel összekötő fogalmunk, ami talán sehol máshol nincs meg ebben az országban. Nem hallottam még miskolciságról, győriségről, szolnokiságról vagy nyíregyháziságról. De a debreceniség az létező és általunk is gyakran használt fogalom, ami jól mutatja, hogy a debreceni polgárnak egészen más, mondhatjuk azt, hogy különleges viszonya van a városához.

Megtartó erejű és példaadó az, ahogy tovább örökítjük a szellemi és materiális értékeinket az új generációknak, hogy elköteleződéssel törődünk városi közösségünkkel a belső béke és az egyetértés fenntartásával – akkor is, ha ezt időről időre megkísérlik megbontani –, és lelkiismeretesen törődünk a tágabb régiónkkal, Magyarországgal és a Kárpát-medencében élő nemzettársainkkal.

Ez a mentalitás évszázadok óta meghatározó jellemvonása Debrecennek: az elmúlt évszázadokban éppen a műveltség, az oktatás, a kulturális hagyományok váltak városunk identitásának alappillérjeivé, és mi ezekkel járultunk hozzá a magyarság fejlődéséhez, erősödéséhez, válságálló-képességének növekedéséhez.

A debreceniségnek erről a lokális szintű, ám az egész nemzetre hatással lévő sajátosságáról szólt A holtig haza: Debrecen című esszéjében Szabó Magda: „Debrecen gyerekkoromtól, eszmélésem első perceitől belém adagolt történelme átjárta a sejtjeimet. Csak kevéssel kellett idősebbnek lennem ahhoz, hogy azt is megértsem, voltak periódusok, mikor városom nemcsak önmagát jelentette, hanem magát a hazát – mikor Debrecen volt Magyarország.”

Ez az identitásőrző és biztonságot adó, az egész magyarsággal azonosulni képes vállalás a városunkban legalább 500 éve, a reformáció óta szorosan egybefonódik a megújulással, mindig adekvát válaszokat adva a különböző történelmi helyzetekre, s megfelelően alkalmazkodva a kihívásokhoz.

Manapság pedig, ahogyan az elmúlt huszonöt esztendőben is, mi, debreceniek arra törekszünk, hogy a hagyományok iránti hűségünk, az oktatás és a kultúra iránti elköteleződésünk, gazdasági teljesítményünk járuljon hozzá, hogy Debrecen Magyarország fejlődésének meghatározó, erős támogatója legyen.

A XXI. század első harmadában Debrecennek olyan nemzeti jelentőségű, sőt, a határainkon is messze túlmutató hatással bíró intézmények otthonává kell válnia, mint a Magyar Természettudományi Múzeum vagy a Közlekedési Múzeum. És ettől a törekvésünktől nem tántoríthat el bennünket senki és semmi, mert ezzel nem elvenni akarunk, hanem sokkal inkább adni és elérhetővé tenni ezen intézményeket a Kárpát-medence népessége számára.

2025-ben egy olyan író születésének bicentenáriumát ünnepeljük, aki ugyan nem itt született, nem itt tanult, s nem is élt sokat városunkban, ám rendkívül éles szemmel és érzékenyen mutatott rá Debrecennek az összmagyarság érdekében vállalandó feladataira, küldetésére. Jókai Mórról van szó, aki ugyan kívülállóként, de igen alaposan ismerte és szerette Debrecent. Amikor városunk az ország fővárosi tisztét töltötte be 1849 első felében, a szabadságharc idején, Jókai is hónapokon keresztül Debrecenben tartózkodott.

Az Esti Lapok című újság szerkesztőjeként 1849. március 31-én megjelent cikkében éles ellentétpárokba foglalva, de a lényegét tekintve igen pontosan, s részben máig érvényes módon jellemezte Magyarország állandó, illetve ideiglenes fővárosát: „Pest középpontja az országnak, de Debrecen középpontja a magyar népnek. Amott minden nemzetiség érdeke, itt azonban egyedül a magyar érdekek vannak összesítve. Pest legnagyobb városa Magyarországnak; Debrecen egy Magyarország kicsinyben… Budapest erősség, de Debrecen asylium (vagyis menedék). Pest népe egy mívelt, szabadságszerető, lelkes nép, mely kezdetét adta a forradalomnak, míg Debrecen ősszilárdságú népének nyugodt, morális, becsületes jelleme egyedül biztosítja azon nyugalmat, melyre csaták közepett legnagyobb szüksége van a kormányzatnak… Ha rajtam állana, én Pest bevétele után is itt hagynám őket Debrecenben.” És ezt én is így gondolom – fűzte e gondolatokhoz Papp László, majd így folytatta: A negyven évvel későbbi, 1889-es útleírásában pedig azt hangsúlyozta Jókai, hogy Debrecen belső erejének köszönhető a kulturális kincsek továbbörökítése, gondozása, valamint az új értékek teremtése, azaz a város művészet- és tudománypártoló, valamint társadalomerősítő és gazdaságélénkítő küldetése. „Három-, négyféle ellenséges tábornak útjában, kőfalak nélkül, hadsereg nélkül, mégis szabadon, mindig hazájához híven, a felvilágosodás, a tudomány munkájában kitartón, mint egy független respublica, állt egyedül magában ez a város.” – írta Jókai.

A mai napon, amikor díszpolgári címeket és Pro Urbe elismeréseket, Déri Frigyes-, Mecénás, valamint Hajós Alfréd-díjakat adunk át, különösen megtisztelő számunkra debreceninek lenni.

Díjazottjaink számos területen végzett alkotói munkája mind hozzájárul ahhoz, hogy Debrecen hagyományaira építve a jelenben és a jövőben is sikeres, erős és összetartó közösség legyünk. A díjazottak életútja, alkotói tevékenysége, szorgalma, teljesítménye, önzetlensége követendő példa mindannyiunk számára.

Hadd fejezzem ki örömömet és hálámat azért, hogy Önök mindannyian példaadó lelkesedéssel, inspiráló ötletekkel, állhatatosan és a jövőbe vetett hittel tevékenykednek Debrecenért, s ekképpen az egész magyar nemzetért.

Hálás vagyok, hogy olyan polgárokat ismerhetett meg Önökben jómagam és a városunk közössége, akik nemcsak büszkeséggel tekintenek Debrecen sok évszázados hagyományaira, szellemi műveltségére és anyagi erejére, hanem gyarapítják is mindezeket.

Önöknek köszönhetően városunknak nemcsak gazdag múltja, hanem jövőbe mutató kultúrája és közösségi élete, zenei világa és építészete, egészségügyi és sportélete, gazdasága, ipara és kereskedelme van, amely erőt és hitet ad, hogy van értelme a kitartó, szorgalmas munkának, vannak példaként szolgáló debreceni polgárok, akiket nem irigyelni, hanem követni kell.

Ez az évszázadok óta jellemző város- és nemzetépítő tevékenység, a különböző ismeretekkel, eltérő tapasztalatokkal rendelkező tehetséges polgárok összefogása jelentős mértékben járult hozzá ahhoz az elmúlt évszázadokban – ahogyan manapság is –, hogy Debrecen sok szempontból kiemelkedjen a magyarországi települések közül, korábban pedig a szabad királyi privilégiumokkal rendelkező városok közül.

Ezért lehetünk ma is büszkék arra, hogy április 11. a mi ünnepnapunk, a debreceniek napja. És ezért tartozunk köszönettel Önöknek a korábbi és a jelenlegi szolgálatukért, áldozatkészségükért! Szívből gratulálok a díjazottaknak, s nagy öröm lesz megszorítani mindannyiuk kezét, mert Debrecen Önök által vált gazdagabbá az elmúlt évtizedekben. További munkájukhoz sok erőt, sikereket és gazdag áldást kívánok mindannyiuknak! – zárta beszédét Papp László.

Ez követően a város elismeréseinek átadása következett.

Díszpolgárok

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a város és polgárai anyagi, szellemi és erkölcsi gyarapodásában, fejlődésében elévülhetetlen érdemeket szerző, a város tekintélyét erősítő életmű elismeréseként Debrecen Város Díszpolgára kitüntető címet adományozott dr. Mazsu János történésznek és Szűcs Gyulának, a Szinorg Universal Zrt. elnök-vezérigazgatójának.

Dr. Mazsu János történész, a történettudományok kandidátusa. 1977-től 2017-ig tanított előbb a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, majd az integrálódott Debreceni Egyetemen. Fő oktatási területei az ipari modernizáció, illetve a magyarországi „hosszú 19. század” gazdaság- és társadalomtörténete. A Debreceni Egyetemen túl több alkalommal tanított az Egyesült Államokban az Indiana Egyetemen, valamint számos nemzetközi konferencián adott elő. Kutatási területei egyrészt a magyar iskolarendszer és a hazai értelmiség társadalomtörténete, eredményeit angol és magyar nyelvű monográfiában, tanulmányokban publikálta. Másrészt kutatta és kutatja a városi társadalom történeti térinformatikai vizsgálatának lehetőségeit. Ennek fókuszában Debrecen 19. századi fejlődése áll.

Tudományos érdeklődése kiterjed a város hagyományai, fejlődési sajátosságai, a cívis mentalitás, a „debreceniség” értelmezésére. Tudományos munkássága, felkészültsége kitűnő alapokat szolgáltatott városunk társadalmi életének fejlődését, értékeinek megőrzését segítő közéleti tevékenységéhez. A rendszerváltás után, 1991 és 1994 között Debrecen város oktatásért és kultúráért felelős alpolgármestereként, 1998-tól 2019-ig tanácsnokként, a kulturális bizottság elnökeként, több állandó bizottság tagjaként fontos szerepet játszott városunk fejlődésében. A Debreceni Értéktár Bizottság megalakulása, 2013 óta annak elnökeként végez elhivatott munkát. A cívis város közösségének közel százötven kiemelkedő értékét, örökségének figyelemre és megújításra érdemes teljesítményét vették fel a Debreceni Értéktárba. Több kiemelkedő nemzeti értékké vált közülük, a debreceni páros kolbászt pedig hungarikummá nyilvánították. Mazsu János számos kulturális és értékőrző projekt kezdeményezője. Az önkormányzati alapítású Őrváros Debrecen Közalapítvány vezetőjeként koordinálta és koordinálja a város kegyeleti hagyományainak számbavételét és korszerű módszerekkel való megismertetését. Meghatározó szakmai szerepet vállalt a Honvédtemető és a Hősök Temetőjének rekonstrukciójában, katonai és civil városi temetők digitális adatbázisának publikálásában.

Szűcs Gyula egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán, szerkezetépítő mérnöki szakon végezte, ahol okleveles építőmérnöki diplomát szerzett. Az egyetemi évek alatt ösztöndíjszerződést kötött a Hajdú-Bihar Megyei Tanácsi Építőipari Vállalattal – a későbbi HUNÉP Rt. jogelődjével – és 1980-ban itt kezdte pályafutását műszaki gyakornokként. Hamarosan művezető, később osztályvezető-helyettes lett. A rendszerváltás idején, 1991-ben, a Hajdú-Bihar Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat részvénytársasággá alakult, melyet egészen 2018-ig elnök-vezérigazgatóként Szűcs Gyula vezetett. Sikeres munkájuk eredményeként az országban és Debrecenben is számos emblematikus épület jött létre.

Szűcs Gyula jelenleg a 2013-ban a HUNÉP Universal Zrt-ből történő kiválással létrejött Szinorg Universal Zrt. elnök-vezérigazgatója és a HUNÉP Zrt. igazgatóságának az elnöke. Munkássága, szakmai igényessége példamutató, melyben megnyilvánul Debrecen iránti erős elkötelezettsége. Szűcs Gyula négy cikluson át töltött be vezető tisztségeket a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarában. Munkája elismeréseként 2004-ben megkapta a kamara legmagasabb kitüntetését, a Sesztina-díjat. 2014-ben az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Lechner Ödön-díjban részesítette.

Pro Urbe díjasok

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a város fejlődését és jó hírnevét növelő, a helyi közösség javát szolgáló, évtizedeken keresztül kifejtett, közmegbecsülést érdemlő tevékenység elismeréseként Debrecen Város Pro Urbe Díját adományozta Bódor Edit egyházi és határon túli kapcsolatokért felelős önkormányzati tanácsadónak, a Debreceni Karitatív Testület elnökének; a Debrecen Helyőrségi Zenekarnak; valamint dr. Gellén József Péter nyugdíjas egyetemi oktatónak.

Bódor Edit évtizedek óta hűséges és áldozatkész szervezője Debrecen közösségi életének. Munkássága alatt erősödött az egyházi felekezetek és a város közötti együttműködés. Számtalan határon átnyúló programmal hidat épített a kárpát-medencei magyarság közösségei között. Példamutató tevékenységét szorgalom, elkötelezettség, szervezőkészség, vezetői képesség, valamint nyílt, derűs egyénisége jellemzi. 2013 januárjától 2021 szeptemberéig vezette a Főnix Rendezvényszervező Kft.-t.

2024 szeptemberétől a Debreceni Karitatív Testület elnöke. 2018-ban Magyarország honvédelme érdekében végzett eredményes tevékenységéért, a Magyar Honvédség támogatása érdekében végzett áldozatos szerepvállalása elismeréséül a Honvédelemért kitüntető cím III. fokozatában részesült, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Hajdú-Bihar megyei szervezetétől Prima Díjat kapott. 2024-ben Magyarország köztársasági elnöke a magyar kultúra ápolását és népszerűsítését szolgáló tevékenysége, valamint Debrecen város érdekében végzett odaadó munkája elismeréseként március 15. alkalmából a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette.

A Debrecen Helyőrségi Zenekar a magyar katonazene egyik legnagyobb múlttal rendelkező együttese, amely 2024-ben ünnepelte megalakulásának 70. évfordulóját. A hagyományok ápolása és a folyamatos megújulás egyedülálló ötvözete jellemzi történetét, amely összeforrt az Országos Katonazenekari Fesztivállal, majd később a Nemzetközi Katonazenekari Fesztivállal. Az együttes munkásságát Debrecen önkormányzata Csokonai-díjjal, a Pro Patria Alapítvány pedig nívódíjjal és alegységzászlóval ismerte el.

A formáció olyan neves művészekkel működött már együtt, mint Pál Dénes, a Rácz Rita Franciska és Haja Zsolt művészházaspár, valamint Gájer Bálint, akivel a Kossuth téren adtak emlékezetes koncertet. Emellett rendszeresen koncerteznek a Kodály Kórussal és a Magyar Nemzeti Férfikarral is. A Debrecen Helyőrségi Zenekar sokszínűségét mutatja, hogy tagjai között a szerződéses és hivatásos katonák mellett területvédelmi tartalékosok is megtalálhatók. Az elismerést a zenekar nevében Pál István karmester vette át.

Dr. Gellén József Péter majd’ másfél évtizeden keresztül önkormányzati képviselőként dolgozott Debrecen fejlődéséért. Az 1990-ben megalakult önkormányzatnál vagyoni, gazdálkodási, vállalkozásfejlesztési tanácsnoki (koordinátori) megbízást kapott. Debrecen külkapcsolatainak építése terén az addig jórészt protokolláris látogatásokat jelentő testvérvárosi kapcsolatokat kibővített tartalommal töltötte meg. Legfőbb szorgalmazója volt azon városgazdálkodási rendszer kialakításának, amely a mai napig a város sajátja.

Nevéhez fűződik a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány létrehozása, valamint a Kisvállalkozás-fejlesztési Központ Alapítvány megalakítása. Irányítása alatt a Debreceni Nyári Egyetem széles körű nemzetközi ismertségre és elismertségre tett szert. Sokat tett a Debreceni Nemzetközi Iskola létrehozásáért és a debreceni közoktatásban meghonosított nemzetközi érettségi bevezetéséért. Évtizedeken át oktatója volt a Kossuth Lajos Tudományegyetem angol tanszékének, a debreceni diákok sokaságát tanította.

Déri Frigyes-díjas

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi közösség javát szolgáló, a hazai, illetve a nemzetközi gazdasági életben elért kiemelkedő eredményért, a város fejlődéséhez, gyarapodásához és nemzetközi elismertségéhez történő hozzájárulás elismeréseként Debrecen Város Déri Frigyes-díját adományozta Fülöp Zsoltnak, a Trans-Sped Kft. alapító tulajdonosának.

Fülöp Zsolt Hatvanban született, Polgáron nevelkedett, de már több mint négy évtizede debreceninek vallja magát. Pályafutását a MÁV-nál kezdte, majd a Volánnál folytatta, ahol kezdetben diszpécserként dolgozott, később pedig jelentős karriert épített a teherszállítási üzletágban is. Ezt követően 1990-ben hozta létre a Trans-Sped Kft.-t. A cég kezdetben szállítmányozással foglalkozott, majd tevékenységi köre belföldi és nemzetközi fuvarozással, raktározással bővült. Az évek során a Trans-Sped cégcsoporttá nőtte ki magát, amely ma Magyarország egyik vezető logisztikai szolgáltatója. Fülöp Zsolt a társadalom iránt érzett felelősségtudatáról is ismert.

1998-ban jelentős szerepet vállalt a Borzán Gáspár utca kiépítésében, melyhez szervező munkája mellett anyagilag is hozzájárult. Rendszeresen támogatja a helyi közösségeket, adományfuvarral és felajánlással segíti a rászorulókat és a különböző jótékonysági, nonprofit szervezeteket. Emellett alapító tagja a Debreceni Autóipari Klaszter Egyesületnek, amely a régió autóiparának fejlesztését és versenyképességének növelését tűzte ki célul. Debrecen közgyűlése 2009-ben Mecénás díjat adományozott neki. Szakmai életútját 2024-ben a Magyar Szállítmányozók Szövetsége Életmű Díjjal ismerte el, míg 2025-ben a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége Logisztikai Példakép Díjat adományozott részére.

2024-ben két olyan díjazott is volt, aki az akkori ünnepi közgyűléseken – április 11-én és október 23-án – nem tudott jelen lenni, így nem tudta átvenni elismerését. Erre most került sor.

Mecénás díjas

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a város gyarapodását, fejlődését szolgáló, ellenszolgáltatás nélküli, jelentős anyagi támogatás elismeréseként 2024-ben Debrecen Város Mecénása díjat adományozta dr. Bárd Dávidnak, az Arany Oroszlán Gyógyszertár gyógyszertárvezetőjének, tulajdonosának.

Dr. Bárd Dávid olyan gyógyszerészcsalád sarja, mely évtizedek óta vesz részt a debreceni lakosság gyógyszerellátásában és egészségének megőrzésében. Édesapja is köztiszteletnek örvendő, elismert gyógyszerész. Dr. Bárd Dávid 2010-ben végzett a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán, ahol ma már oktatja a hallgatókat. A szakma finomságait, illetve a gyógyszertárvezetés „tudományát” édesapjától sajátította el.

Tíz évvel ezelőtt önállóvá válva a debreceni Arany Oroszlán gyógyszertár vezetője és tulajdonosa lett. Ezután – és azóta is – a Bárd család birtokában lévő gyógyszertárak üzleti felvirágoztatásával, bővítésével foglalkozik, valamint a Kulcs Patikák országos patikahálózat tulajdonosa és igazgatósági tagja. Családja értékrendjének fontos eleme a jó munkahelyi légkör megteremtése és az elesettek segítése adományokkal. Két kisgyermeke és felesége fontos, támogató hátteret jelentenek számára minden tevékenységben. Debreceni lokálpatriótaként dr. Bárd Dávid csak az elmúlt három évben összesen több mint 10 millió forint értékben adományozott a helyi hátrányos helyzetű emberek számára egészségmegőrzést támogató vitaminkészítményeket, gyógyhatású készítményeket, az egészségmegőrzéssel kapcsolatos eszközöket. Fontos feladatának tekinti az adományozási kultúra kiépítését, elterjesztését.

Hajós Alfréd-díjas

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2024-ben a debreceni polgárok testi és lelki egészségének megőrzése, javítása érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként mások mellett Császár Fülöp Imréné, a „Mozdulj, Libakert!” Egyesület, a Mozdulj, Debrecen! mozgalom alapító tagja és Kiss Erzsébet, a Mozdulj, Debrecen! mozgalom nagykövete részesült – megosztott  – Hajós Alfréd-díjban. Császár Fülöp Imréné az elismerést most tudta átvenni.

Császár Fülöp Imréné a Mozdulj, Debrecen! mozgalom egyik alapítója. A program elindulásától kezdve aktív résztvevője és szervezője a különböző mozgásformáknak, közösségi eseményeknek. Kiemelkedő egyénisége a tevékeny cívis polgári közösségnek. Császár Fülöp Imréné közösségépítő szerepe meghatározó Debrecen városában. Élete során mindig mások segítését helyezi előtérbe, elkötelezettségének köszönhetően az általa szervezett közösség létszáma folyamatosan növekszik. 2021 decemberében indította el a Mozdulj, Debrecen! szívbarát tematikus sétát.

Kitartása motiválja a résztvevőket, neki köszönhetően a szépkorúak körében egyre népszerűbbek a heti rendszerességgel tartott gyaloglások. Több mozgásprogram szervezésében is részt vesz ösztönözve társait, illetve a fiatalabb korosztályokat.

Papp László polgármester az elismerések átadását követően mondott köszöntőjében hangsúlyozta: a ma díjazottak mindegyikét – saját területükön elért eredményeik, teljesítményük, életútjuk okán – személyes példaképének tekinti.

Az ünnepi közgyűlés keretében a résztvevők a Vojtina Bábszínház különleges ajándékműsorát láthatták A végtelen óta címmel. Az előadás a művészet erejével megelevenedő embert mutatta be, aki útja során az átalakulásokat, az átlényegíthető és megélhető szépséget keresi. Az előadás játékosai voltak: Vadászi Tamara, Telenkó-Oláh Tímea, Nagy Mónika, Hell Krisztina, Magi Krisztina, Csarkó Evelin, Mercs Máté Péter és Baditz Dávid. Zenéjét szerezte: Czapp Ferenc. Zongorán közreműködött: Czapp Ferenc és Horváth Marcell zongoraművész. Csellón közreműködött: Parádi László csellóművész. A fénytervező Nánási Barnabás volt.

Fotó: debrecen.hu