Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum Debrecen Egyesület elnöke is megemlékezett az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról.
Elmondta, az elmúlt években azt tapasztalhattuk, hogy március 15. megemlékezéseinek középpontjában leginkább a forradalmi ifjúság áll, miközben maga a szabadságharc történelmi folytatása sokszor háttérbe szorul. Az 1848-49-es események emlékezete gyakran a világosi fegyverletételnél vagy az aradi vértanúk kivégzésénél ér véget, holott annak következményei messze túltértek ezeken a tragikus pillanatokon.
“A történelem ismétlődik. Egy évvel ezelőtt mi is egy fontos harcra készültünk: városunkat olyan beavatkozás érte, amely veszélyeztette közéletünket és mindennapjainkat. Megvívtuk ezt a harcot, bár nem jártunk teljes sikerrel. De ahogyan az 1848-as hősök sem adták fel eszméiket, nekünk is tanulnunk kell történelmünkből és tovább kell vinnünk az ügyet”
– fogalmazott.
Gondola Zsolt Zoárd emlékeztetett, Debrecenben a rendszerváltozás óta először kialakult egy önálló polgári közösség. Nem felülről szervezett politikai erő, hanem maguk az emberek, akik egy közös ügy mentén egymásra találtak. Ez az igazi polgári öntudat, amelyre mindannyian büszkék lehetünk.
Hozzátette, a kiegyezés kérdése mindig is megosztotta a magyarságot. Kossuth Lajos szerint a nemzetiségi kérdést meg kellett volna oldani, mielőtt az ország hosszútávú stabilitása veszélybe kerül. Deák Ferenc ezzel szemben a gazdasági fejlődésben látta a megoldást. A történelem megmutatta, hogy a nemzetiségi problákák figyelmen kívül hagyása végül Trianonhoz vezetett.
“Ma is fel kell tennünk a kérdést: kiegyezünk-e az aktuális helyzettel? Elfogadjuk-e, hogy döntéseket hoznak fölöttünk anélkül, hogy figyelembe vennék a helyi közösség akaratát? Az akkumulátorgyárak ügye is egy ilyen kérdés: megalkuszunk, vagy harcolunk a városunkért?”
– mondta Gondola, leszögezve, nem alkusznak meg, mert a város és az emberek jövője a tét.
