A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány – hagyományaihoz híven – a magyar kultúra napjához kapcsolódva adja át elismerését, a Debrecen Kultúrájáért Díjat, valamint alkotói ösztöndíjait. Az eseményre 2025. január 22-én a Régi Városháza Simonffy-termében került sor – számolt be az önkormányzat.
A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány a város szellemi, kulturális életének mecenatúráját felvállaló szándékkal jött létre 1991-ben. Magánszemélyek, intézmények, együttesek művészeti és kulturális törekvéseit ösztönzi, segíti a kulturális kapcsolatok fejlesztését hazánkban és külföldön egyaránt.
Az idei díjazottakat dr. Duffek Mihály, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának professor emeritusa, a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte. Mint azt többek közt elmondta, az alapítvány immár 34 éve örök célokat szolgál támogatásával, hiszen a tehetség generációkon keresztül újjászületik, s a tehetségek által önzetlenül teremtett, felbecsülhetetlen értékek Debrecent gazdagítják, a város közösségének örömére szolgálnak.
A Debrecen Kultúrájáért Díj a társadalom- és természettudományok, valamint a kulturális életben éveken keresztül nyújtott, maradandó értéket teremtő alkotó tevékenységért, kimagasló munkáért, valamint átfogó életmű elismeréseként adományozható. Az alapítvány 2025-ben két személynek adományozott Debrecen Kultúrájáért Díjat: a város kulturális életében kifejtett példaértékű munkásságáért Fátyol Zoltán képzőművésznek, valamint Gelányi Imre színésznek.
Fátyol Zoltán tanulmányait Egerben és Debrecenben végezte. Aktív pedagógusként elhivatottan oktatott az általános iskolától a főiskoláig minden növendéket. Képzőművészként számos kiállításon, művésztelepen vett részt, és több mint harminc éve vezeti szülővárosában, Vámospércsen az általa alapított művésztelepet. Képzőművészetével folyamatosan átlépi a hagyományos műfaji kereteket: átjárást biztosít a különböző művészeti ágak között, felszámolja a műfajok merev struktúráját: otthonosan mozog az installációk, asszamblázsok, táblaképek között. Visszatérő témája a vidéki embert körülvevő tárgyak esztétikája, a természeti környezethez, a helyi közösséghez való viszonya. Munkásságának köszönhetően számos hazai és nemzetközi díjban részesült. 2023-ban pályatársával, Tamus Istvánnal közös, nagy sikerű összegző kiállítást rendezett életművéből a MODEM, melyhez egy reprezentatív katalógus is készült. Sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tíz éve a Magyar Írószövetség tagja is. Versei a Metaform Művészeti Alapítvány és a Magyar Napló kiadásában jelennek meg. A 70. életévét tavaly betöltött művész hosszú évtizedek óta Debrecen város kulturális életének meghatározó, értékteremtő személyisége.
Fátyol Zoltánnak az elismerést dr. Duffek Mihály, a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának elnöke adta át.
Gelányi Imre több mint negyven éve kezdte művészi pályafutását. Számos jelentős nemzetközi színházi és filmfesztiválon képviselte Debrecent. Munkássága szorosan összefonódott Hajdu Szabolcs, Balázs Béla-díjas színház- és filmrendezőével. Színészi és drámapedagógusi munkája, szaktudása és elhivatottsága egyaránt kiemelkedő. Személyisége, jelenléte magával ragadó, megformált karakterei hitelesek és sokszínűek. Pályafutása alatt számos különböző típusú szerepben mutatkozott meg tehetsége a drámai szerepektől kezdve a komikus karakterekig. Kiváló drámapedagógus, rugalmasan alkalmazkodik a csoport igényeihez, kreatívan és gyorsan reagál a különböző helyzetekre. Hajdu Szabolcs filmtrilógiájában – Ernelláék Farkaséknál, Kálmán-nap, Egy százalék indián – nyújtott kimagasló alakításával mindegyik film sikeréhez jelentősen hozzájárult. Alakításai elismeréseként a Magyar Színházi Társaság Aase-díjban részesítette.
Gelányi Imrének az elismerést Lukács László, a Tankcsapda rockegyüttes alapítója, énekese, gitárosa és dalszerzője, a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának tagja adta át.
A díjjal járó okleveleket Nagy Sándor Zoltán grafikusművész készítette.
Az alapítvány pályázatot hirdetett a városban élő művészek, művészeti szakemberek, kutatók, szakírók, kulturális, hagyományőrző csoportok tevékenységének támogatása, Debrecenhez való kötődésének erősítése érdekében. 2025-ben öt magánszemély – P. Szalay Emőke, Rácz Zoltán, Dombi Géza Zsigmond, Parádi László és dr. Fésüs László –, valamint a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület részesült alkotói ösztöndíjban.
P. Szalay Emőke a néprajztudomány kandidátusa 1970-ben került a debreceni Déri Múzeumba néprajzos muzeológusként. Első tudományos munkái a folklór területéről jelentek meg, majd egyre inkább a tárgyi anyag felé fordult a figyelme: a népi kerámiával kezdett foglalkozni. A debreceni fazekasság és kapcsolata a jelentősebb közép-tiszai és alföldi fazekas központokkal című kandidátusi értekezésével 1989-ben nyerte el a tudományos fokozatot. Néprajzi tanulmányok mellett a református egyház tárgyi emlékeit is feldolgozta. Kutatásának fő területe a debreceni ötvösség. A már 2000-ben megjelent Debreceni ötvösség a 16-18. században című munka újraszerkesztéséhez, kiegészítéséhez, az újabb kutatások fotódokumentációjának elkészítéséhez nyújt segítséget az alapítvány ösztöndíja.
P. Szalay Emőkének az ösztöndíjat dr. Fazakas Gergely Tamás egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatója, a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának tagja adta át.
Rácz Zoltán Podmaniczky- és megyei Prima díjas építész Borsos József című, 2015-ben megjelent könyve elsősorban Borsos József Debrecenhez kötődő gazdag építészi életművét mutatja be. Az alkotói ösztöndíj odaítélése segítséget nyújt a Borsos József életéről tervezett kiállítási anyagok összegyűjtéséhez, rendszerezéséhez.
Rácz Zoltánnak az ösztöndíjat Láposi Teréz Izabella, a Vojtina Bábszínház művészeti vezetője, a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának tagja adta át.
Dombi Géza Zsigmond életében a festés 1969 óta van jelen. A mesterpedagógus számos műve a Bibliához kötődik, de megjelennek családi jellegű, természetszeretethez kapcsolódó, valamint elvontabb, gondolkodtató témájú festmények is. Tagja többek között az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetségének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének, és református presbiterként is tevékenykedik. Láthatták már képeit többek között Japánban és Lengyelországban, Margittán és Nagyváradon is. Az alapítvány ösztöndíját a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete emblémájának bronzba öntésére kívánja fordítani.
Dombi Géza Zsigmondnak az ösztöndíjat Tamus István grafikusművész, a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának tagja adta át.
Parádi László a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán végzett gordonkaművészként. Már egyetemi tanulmányai során is nagy örömmel vett részt különféle kamaraformációkban. A kamarazenét, ezen belül a vonósnégyest a zeneművészet legszebb, legkifejezőbb formájának tartja. Érdeklődése nem csak a szűken vett klasszikus zenére korlátozódik: a népzenétől a jazz-en át a rockzenéig mindenféle stílusra nyitott, igyekszik magát több műfajban is kipróbálni. Alkotói ösztöndíját a Cívis Consort vonósnégyes koncertjének – amelyet ingyenesen szerveznének rászoruló gyermekeknek – szervezésére, továbbá stúdiófelvételek készítésére kívánja felhasználni.
Parádi Lászlónak az ösztöndíjat Tiszai Zsuzsa etnográfus, néptáncpedagógus, koreográfus, a Debreceni Hajdú Táncegyüttes vezetője, a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának tagja adta át.
Dr. Fésüs László sporttörténész, testnevelő tanár, a Magyar Sporttudományi társaság tagja a Debreceni Akadémiai Bizottság sportbiológiai és mozgásszervi munkacsoportjának titkára volt 40 éven keresztül. 2007-ben Debrecen Város Hajós Alfréd-díjával, 2011-ben Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Kovács Pál-díjával ismerték el a sport területén végzett kiemelkedő munkásságát. Az alapítvány ösztöndíját egy a Debrecenhez és vonzáskörzetéhez tartozó települések olimpikonjainak pályafutását bemutató kiállítás szervezésére kívánja felhasználni.
Dr. Fésüs Lászlónak az ösztöndíjat dr. Szirák Péter irodalomtörténész, egyetemi tanár, az Alföld folyóirat főszerkesztője, a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának tagja adta át.
A Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület 1983 óta folytatja városunk értékeinek megőrzésére, épített örökségének védelmére irányuló tevékenységét. Törekvésük kiterjed a tudat- és szemléletformálásra, a helyi hagyományok és kultúra ápolására egyaránt. Az eltelt évtizedek alatt tevékenységüknek köszönhetően jelentős védelmet és megbecsülést kaptak a cívis értékek és a cívis örökség, maradandó értéket teremtve Debrecen városában. Az alapítvány ösztöndíja a Debreceni cívis házak és lakóik nyomában című munka második kötetének kiadási munkálataihoz nyújt segítséget.
Az ösztöndíjat Kovács Imrénének, a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület elnökének Komolay Szabolcs, a debreceni közgyűlés kulturális és oktatási bizottságának elnöke, a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának tagja adta át.
Az eseményen közreműködött a Sol Oriens kórus Mike Ádám karnagy vezetésével. Zongorán közreműködött: Sőrés Ildikó.
Fotó: debrecen.hu
