Alapvetően elhibázott döntésnek tartjuk az akkumulátoripari létesítmények térségünkbe történő telepítését, mivel a Hajdúságban az alapvető erőforrások és feltételek hiányoznak ehhez az ipari tevékenységhez (a szükséges nagy mennyiségű energia, kellő mennyiségű tiszta víz, a technológiához szükséges nyersanyagok, valamint a humánerőforrás) – írja aHajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály részére küldött beadványában Molnár Antal, a hajdúböszörményi Zöld Kör elnöke. Az alábbiakban közöljük a dokumentum fontosabb elemeit.
Az egyesület elnöke rámutat, a tervezett ipari létesítmény kiváló minőségű termőföldre települ, értékes erőforrást elvonva a mezőgazdaságtól. Nem elhanyagolható annak a várható hatásnak a ténye sem, hogy vegyipari létesítményként az akkumulátorüzem a környező mezőgazdasági területeket káros kibocsátással folyamatosan terheli a későbbi működése során, ezáltal negatívan befolyásolva a térségben meghatározó agrárium teljesítményét (pl. ’bio’ minősítésű termények előállítására a későbbiekben nem lesz lehetőség).
Javasolják továbbá annak szorgalmazását, hogy a beruházó kínai cég újragondolja a megfelelő üzemméretet. A legfrisebb autóipari prognózisok ugyanis az elektromos autók piacán megtorpanásról szólnak. Ennek figyelembevételével kisebb üzemméret javasolt, amely 30, vagy akár 50%-kal kisebb akkumulátorgyártási kapacitással üzemel, ezáltal alacsonyabb károsanyag kibocsátással és környezeti terheléssel párosul.
Az egyesület szerint az engedélyezéshez benyújtott dokumentációkban (biztonsági jelentés, alapállapot jelentés, környezeti hatásvizsgálat) a hatásterület Debrecen várostól mért távolságát 5 km- ben tévesen határozza meg. Ugyanis a tervezett ipari létesítménytől legközelebbi lakóház – Debrecen-Józsa, Elek utca – 1,49 km-re található.
Sehol nem kap megfelelő hangsúlyt, hogy a hozzávetőleg 12 ezer lakosú Debrecen-Józsa városrész a megvalósítani kívánt üzemtől 1,5 km-re helyezkedik el.
Azt is nehezményezik, hogy a dokumentációkban több helyen az alkalmazott mértékegységek az összevethetőséget nehezítik, ezáltal ellentmondások is fedezhetőek fel az adatok között. Így pl. a többször alkalmazott „A telephelyen felhasználni tervezett anyagok éves mennyisége és a tervezett tárolási kapacitás” című táblázatban az „Éves felhasznált mennyiség” oszlopban tonnában, a „Tárolt mennyiség” oszlopban kilogrammban szerepelnek az értékek. Utóbbi esetben pontosítandó a tárolás időtartama is, azaz egyidejű tárolást jelent-e.
A beadvány szerint az EVE Power akkumulátorgyár 1019 fővel (179 irodai és 840 fizikai dolgozó) 4 műszakos folyamatos munkarendben üzemel majd. Az évi munkanapok száma külön nincs kiemelve, de egyes adatokból 330 feltételezhető. A főbb számításokhoz (anyagmérleg, fuvarozási fordulók stb.) a munkanapok számát pontosítandónak tartják.
Az energiafelhasználás csökkentésére napelemek telepítését is tervezik. A hősziget hatás csökkentésére javasoljuk megvizsgálni a zöldtetők alkalmazásának lehetőségét az üzem területén, különös tekintettel hatalmas kiterjedésű csarnokok esetében.
Az egyesület nem tartja elégségesnek a környezetvédelmi hatóság részéről a lakosság és a szakmai szervezetek előzetes tájékoztatását és bevonását a környezeti kockázatokkal kapcsolatban (pl. Aarhusi Egyezmény első pillér). Az ügyben meghirdetett ’online közmeghallgatás’ pedig szerintük a demokratikus véleménynyilvánítás és kifejezés megcsúfolása, annak ellenére, hogy a tervezett beruházás volumene nem csekély és számos környezeti és biztonsági kockázatot rejt hosszú távon.
Ezért kérik, hogy a célterületen élőket Zöld hatóságként írott és elektronikus közleményekkel tájékoztassák a létesítendő üzem várható kibocsátási értékeiről, közérthetően megfogalmazva azok környezetre és az emberi szervezetre gyakorolt hatásairól. Továbbá adjanak részletes tájékoztatást a biztonsági kockázatokról és az azokhoz kapcsolódó protokollokról.
Talaj, felszín alatti víz
Az alapállapot jelentésben a felszín alatti vizek és a talaj szerves szennyezőinek vizsgálata megállapította, hogy jelenleg lényegében semmilyen szerves szennyező vegyület nem mutatható ki a területen. Ugyanezekre a paraméterekre milyen gyakorisággal fogja előírni, illetve előírja-e majd az engedély a vizsgálatokat? Lehetőség van e a vizsgálatok elvégeztetésére harmadik félnek? Az alapállapot jelentésben a 14. oldalon szerepel: „A tervezett üzem környezetében működő monitoring kútról nincs tudomásunk.” Az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet, a BMW gyár, a Látóképi Faiskola területén és a Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer részeként (KER.01 és KER.02) is létesültek monitoringkutak, melyekből vett vízmintákkal ki lehet egészíteni az alapállapot felvételt. Illetve az engedélyben előírandó monitoring programba is javasolt ezen monitoringkutaknak a bevonása is.
Levegővédelem
A légszennyező anyagok terjedésének modellezésénél több alapadat, vagy peremfeltétel egyáltalán nem vagy nem megfelelően szerepelhet:
a BMW gyár épületeinek a magassága nem került be a modellekbe,
az ÉNYGÖ és BMW területén működő kibocsátások hatása (interferenciák),
helyi meteorológiai idősor hiányában kanadai idősor szerepel,
az EVE Power többi pontforrásának az együttes hatása,
domborzati viszonyok, lakóházak (a vízpárával telített kibocsátást befolyásolhatja),
a kibocsátott terhelés magas páratartalmú lesz a gyár jelentős párolgási vesztesége miatt, így a vizsgált szennyezőanyagok terjedése ennek megfelelően kell vizsgálni,
a magassági viszonyok, hőmérsékleti rétegződések paraméterezése is felülvizsgálandó. A szomszéd üzemek, illetve a saját üzem hősziget hatását tartalmazzák-e modellek?
ipari hóesés kialakulására vonatkozóan sem tartalmazott becslést a dokumentáció.
Kiinduló adatsorként a HungaroMet Debrecen Repülőtér nevű állomásának nyilvánosan hozzáférhető hosszúidejű adatsora (1901-2020) is alkalmasabb következtetések levonására. Az alapállapot jelentés a légszennyező anyagok közül jellemzően olyan anyagokat vizsgál, amelyek levegőben való terjedése minimális (vas, mangán, egyéb fémek, nitrit, nitrát).
A Zöld Kör azt kéri, végezzék el azon anyagok terjedési modelljeit is, amelyek illékonyak, azaz elsősorban az oldószerek (NMP) tekintetében. A számítást ne csak az átlagos szélsebességekre, hanem a legnagyobb szélerősségre is végezzék el, minden olyan szélirányt figyelembe véve, amely előfordult a vizsgált területen. A szélirányoknál és szélsebességnél kérjük a legközelebbi hazai mérőállomás adatait vegyék figyelembe.
A bemutatott terjedési modellek nem reflektálnak a bemutatott szélirányokkal sem.
A közeli meteorológiai állomások adatai alapján inkább jellemző az észak, északnyugati irányú szélmozgás, amely egyértelműen a közeli lakott területek felé viszi a szennyezőanyagokat.
A légyszennyezés-terjedés modellezésnél kérik, vizsgálják meg azt a -t érségünkben gyakran előálló – esetet, amikor az alsóbb légrétegek nem törnek át a felső rétegeken, azaz párnaszerű köd (inverziós köd) üli meg a tájat akár heteken keresztül. Ebben a nedves, párás rétegben akkumulálódnak a szennyező anyagok is. Különösen fontos lenne ezt annak tudatában vizsgálni, hogy a telephelyen leírt 54 légszennyező pontforrásból óránként összesen kb. 1.300.000 m3 légnemű anyag távozik. Ez naponta kb. 31.000.000 m3 . Ez a szennyezett levegő mennyiség 1 négyzetkilométer területen (100 hektár), 31 méteres rétegvastagságú szennyezett levegőmennységet jelent naponta.
Ezt fogja fokozni a naponta elpárologtatott közel 2500 m3 víz is, amely pára formájában tovább erősíti ezt a hatást. (3 fokos környezeti levegő esetén például 2500 m3 víz naponta 416 millió m3 levegőt telít vízgőzzel) Ráadásul az üzem évi további 44,5 millió m3 földgázt tervez felhasználni, amelynek vízpára képző hatása szintén jelentős. Azoknál a légszennyező forrásoknál, ahol NMP kibocsátás várható, a vállalt, és a leválasztó berendezések által garantált határérték megegyezik, azaz 1 mg/m3 .
Ez önmagában kérdésessé teszi a vállalt hatérérték valóságtartalmát, ezért a következő kérdésekre vának részletes választ:
Mi garantálja azt, hogy ezeket a határértékeket valóban tudják tartani?
Így a napi, ill. éves szinten kibocsátott NMP mennyisége az 1 kg-ot illetve a 400 kg-ot is meghaladhatja?
A tanulmányban leírt NMP-t mérő folyamatos monitoring rendszer üzemeltetését, kalibrálását, ellenőrzését ki fogja elvégezni?
Ipari vízgazdálkodás
A tervezett gyár vízgazdálkodási szempontból komplexnek tekinthető. A dokumentációk külön vízigényszámítás nélkül tartalmazzák a gyár jelentős vízigényét többféle mértékegységben. A gyárnak önálló víztermelése nincs. Saját vízkezelő és szennyvíztisztító telepet is fog üzemeltetni. A városi ivóvízen kívül szürkevizet és technológiai higítóvizet használ majd fel külső forrásból: 79 m3 /d + 585,11 m3 /d higítóvíz + 2981,78 m3 /d szürkevíz = 3645,89 m3 /d. Párolgási veszteségként 731 600,1 m3 /év értéket ad meg, ami 330 munkanap esetén 2216,97 m3 /d, azaz 60,81 %-os párolgást jelent. (Azaz a hűtés hatásfoka mindössze csak 39,19 %!) Szürkevíz alapú technológiai vízellátásra kialakult gyakorlat még nincs, ezt a dokumentáció is megemlíti. A technológiai higítóvíz származási forrása sem kellően beazonosított. A közmeghallgatáson felmerült kérdésre adott válaszok ebben is bizonytalanságot tükröztek. (A Keleti-főcsatornából származó felszíni víz lenne, melyet vagy a Debreceni Vízmű Zrt., vagy a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. szolgáltatná.) A dokumentáció szerint a szürkevíz és a technológiai higítóvizet szolgáltató külső ellátóhálózatok megépülése 2026. 12. 31-re tehető. A hírek alapján a szürkevizet a debreceni kommunális szennyvíztisztítóban állítanák elő, melyet távvezetéken juttatnának el az Eve Powerhez is. A debreceni szennyvíztisztítót a gyártól kb. 10 km távolság és kb. 30 m szintkülönbség választja el. (Debrecen déli része kb. 95-100 mBf abszolút magasságú, míg a gyár viszonyítási síkja 134,0 mBf.) Ezen földrajzi adottságok miatt ez a szolgáltatás hosszú távon nem tűnik fenntarthatónak, a tisztítás és szivattyúzás költségei, valamint energiavonzata miatt az ökológiai lábnyom is jelentősen megnő. Így a gyár folyamatos és biztonságos vízellátására sem minőségi, sem mennyiségi garancia jelenleg nincs. Nem tisztázott, hogy a gyártástechnológia milyen rugalmasan állítható le, ha kiesés mutatkozna szürkevízből vagy technológiai higítóvízből. A kezelt napi szennyvízmennyiség 225 m3 /d, ebben az esetben a párolgási veszteség 3420,89 m3 /d értékre adódna. A szennyvíztisztítótelep egynapi tárolókapacitással bír. A hűtőkör térfogata, termikus energiaváltozások, hőmérsékleti ingadozások miatti napi pótvízigény nem beazonosítható. A gyár vízforgalmi számításai pontosítandók mértékegységek, illetve a megadott adatok ellentmondásai miatt. A gyár vízhasználatának mértéke önálló hidrotechnológiai terv készítését és az üzemeltetés során hidrotechnológus foglalkoztatását igényli.
Csapadékvíz
Tervezik-e vizsgálni a területen összegyűjtött csapadékvizek végső befogadójának, a Látóképi víztározónak az időszakos monitoring vizsgálatát? Mi garantálja azt, hogy a területről eltávozó csapadékvíz nem tartalmaz határérték feletti koncentrációban szennyező anyagokat elsősorban oldószereket, nehézfémeket? Ez a csapadékvíz mennyiség a több mint 20 hektárnyi burkolt felület esetében évi 100.000 m3 (!) A telephelyen összegyűjtött csapadékvizek előkezelésére beépítendő Pureco Envia típusú berendezések elsősorban lebegő olajszármazékok (és iszap) elválasztására szolgálnak. Ezek a berendezések az egyre gyakoribb rövid idejű nagycsapadékok esetén tudják-e kezelni a beérkező vizeket? Javasolják időszakos monitoring mérések elvégzését a területet határoló csapadékvíz csatornában, illetve a csapadékvíz végső befogadójánál, a Látóképi Víztározóban is a tevékenységre jellemző szennyezőanyagok tekintetében.
Közlekedés
A tevékenységhez használt évente több mint 10.000 tonna oldószer (NMP), illetve a keletkező közel 16.000 tonna szennyezett oldószer közúton kerül be- és kiszállításra. A beszállítási és a kiszállítási útvonalat vizsgálták-e részletesen azzal kapcsolatban, hogy egy ekkora volumenű közúti szállítás (évi több ezer szállítmány) magában hordozza a közúton bekövetkező havária lehetőségét. Mi a beszállítás pontos útvonala (honnan érkezik az NMP), és mi a kiszállítás pontos útvonala (hol tisztítják meg a keletkező szennyezett NMP-t? ) Kérik, hozzák nyilvánosságra a pontos szállítási útvonalakat NMP tekintetében és tájékoztassák az érintett településeket a várható kockázatokról, illetve az esetlegesen bekövetkező havária események esetén szükséges teendőkről. A megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság fel van-e készülve az érintett területen (személyi, tárgyi feltételek) egy fent vázolt havária esemény kezelésére ezzel az anyaggal kapcsolatban?
Biztonsági jelentés
A tervezett gyár 4 műszakos folyamatos munkarendben üzemel majd. A haváriák előfordulása bármelyik műszakban lehetséges. Biztosított lesz-e minden műszakban az intézkedésre, döntésre jogosult és képzett szakemberek jelenléte? (karbantartási vezető, tűzoltó szolgálatparancsnok, EHS vezető, iparvédelmi ügyintéző stb.) Tűzivíz ellátásnál: a tárolómedencék, alternatív hálózati útvonalak jelölése, kialakítása hiányzik. A tűzivíz hálózat milyen nyomásra tervezték? A 6-24 m magasságú épületek miatt a nagynyomású rendszer is szükséges lehet. Mit jelent a belső és külső oltóvízigény, továbbá ezek milyen forrásból biztosíthatók? Nem állapítható meg, hogy a természeti, időjárási körülmények (pl. zivatar, szélvihar stb.) mennyiben befolyásolhatják a tűzoltás hatásfokát. A gyártástechnológia külső közműszolgáltatóktól erősen függ. Nem tisztázott, hogy a gyártástechnológia milyen rugalmasan állítható le, ha kiesés mutatkozna szürkevízből és/vagy technológiai higítóvízből. A szomszédokat bemutató lista hiányos, mivel az ÉNYGŐ, BMW telep területén üzemelő gyárak létszáma üresen maradt a táblázatban. Feltehetőleg 3-4-5.000 fő is dolgozhat majd 2027-től a szomszéd telepen, így jelentős súllyal kell figyelembe venni dokumentációban. Társadalmi kockázat számításnál a BMW gyár, Felső-Józsa, Debrecen-Nagymacs lélekszáma mindenképpen beleszámítandó. A baleseti lehetőségek között nem szerepelnek a természeti csapások lehetőségeinek (extrém zivatar, villám, tornádó, légzuhatag stb.) hatása. Az időjárásváltozás hatására egyre sűrűbben jelentkeznek szélsőséges időjárási események, ami az ipari területek, hőszigetek növekedésével csak fokozódik. A tornádók kialakulása is egyre gyakoribb már Debrecen területén is. (2017., 2019., 2022.) Ugyanígy a szomszéd gyárakról átterjedő hatások vizsgálata sem szerepel. Illetőleg a veszélyes események együttes hatása, így ezek dominószerű láncolatának vizsgálata is szükséges.
Környezeti monitoring
A környezeti monitoring egy olyan folyamat, amely során a környezeti paramétereket és jellemzőket (pl. kémiai, fizikai, biológiai stb.) mérjük és figyeljük. Tekintettel arra, hogy a hatásterület a múltban mentes volt az ipari szennyeződés káros hatásaitól, az érintett földtulajdonosok és használók kérésére hatósági határozattal tegyék lehetővé a díjmentes – a beruházó által kötelezően átvállalva a vizsgálatok költségeit – előzetes teljeskörű vizsgálatok (mintavételek) lefolytatását annak érdekében, hogy a későbbiekben kiindulási alapként lehessen hivatkozni az iparilétesítmény építését és működését megelőző környezeti jellemzőkre egy-egy esetleges vitás ügy kapcsán, védve a helyi lakosok, gazdálkodók érdekeit. Javasolják, hogy a monitoring vizsgálatokban és azok hitelesítésében kizárólag olyan szervezet, vállalkozás vehessen részt, amely semmilyen vonatkozásban nem áll – sem közvetlen, sem közvetett – a beruházóval (mint monitoring szolgáltatásmegrendelővel). Továbbá a monitoring vizsgálatokat végző cég neve és az adatok kerüljenek nyilvánosságra, mindenki számára díjmentesen hozzáférhető módon.
