A cél az, hogy magas műveleti értékkel bíró, nagy hadrafoghatóságú, digitalizált, nemzeti érzelmű haderőt biztosítsunk a magyar emberek védelmére – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtti éves meghallgatásán.
Hozzátette: a honvédség már eddig is hatalmas lépéseket tett ennek a célnak az elérése érdekében.
A miniszter szerint “a veszélyek korát éljük“, és úgy értékelt, hogy a következő két hónap a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump beiktatásáig kiemelten veszélyes időszak lesz.
Csak a béketárgyalás és a tűzszünet jelenthet garanciát arra, hogy nem csúszik ki a folyamat a háborúpárti döntéshozók kezéből – jegyezte meg az orosz-ukrán háborúról.
A miniszter a Szíriában kialakult helyzettel kapcsolatban “elfogadhatatlan csúsztatásnak“, “rémhírterjesztésnek“, “felfoghatatlan amatörizmusnak, veszélygenerálásnak” nevezte, hogy “a számunkra veszélyes helyzetből” a sajtó egy része és bizonyos politikusok “belpolitikai előnyt akarnak kovácsolni“.
Afrikával kapcsolatban a miniszter felhívta a figyelmet arra, Magyarország biztonsága nem a határainál kezdődik, hanem annál távolabb, ezért Magyarország elkötelezett, hogy a problémákat a keletkezésük helyszínén kezelje. Emiatt kiemelt figyelmet fordítanak a Száhel-övezetre, a világ egyik legszegényebb területére.
Mint mondta, Magyarország komplex segítségnyújtásban gondolkodik, amelynek része a diplomácia, a fejlesztés, és ennek a komplex fejlesztésnek a védelmében a csádi haderő támogatása. Közölte: az előkészületek megtörténtek, a csádi parlament jóváhagyása után indulhat a misszió.
A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a feszültség oldásában sokat segítene ezen államok európai uniós csatlakozása, de az EU ebben előrébb helyezi például Ukrajnát.
A miniszter elmondta: a cél az, hogy magas műveleti értékkel bíró, nagy hadrafoghatóságú, digitalizált, nemzeti érzelmű haderőt biztosítsanak a magyar emberek védelmére, ennek érdekében számtalan intézkedést hoztak.
Úgy vélte, “most jó lenni katonának“, a katonai pálya ismét visszakerült az emberek választási lehetőségei közé, a katonai életpálya biztosítására példátlan intézkedéseket hoztak és megemlítette a béremelést, illetve az 55 év felettiek kötelező átvételét a közigazgatásba.
A miniszter kiemelte, folyamatos a haditechnikai eszközök beszerzése a honvédségnél, és tart a beszerzett eszközök rendszerbe állítása.
Szólt a toborzásról, és hangsúlyozta, a hét területvédelmi ezred feltöltésére indított Szeretem, megvédem! elnevezésű kampány váratlan sikerrel zárult, néhány hónap alatt 3500 magyar fiatallal kötöttek szerződést, a kiképzésük folyamatos. Megjegyezte: mióta Magyarország áttért az önkéntes haderőre, ilyen rövid idő alatt ilyen sokan még nem csatlakoztak a honvédséghez.
Szólt arról is, hogy a haderőfejlesztéssel, harceszköz-beszerzéssel együtt a védelmipar fejlesztése is kiemelt cél.
Felhívta a figyelmet arra, Magyarország szuverén, nemzeti érdeken nyugvó külpolitikát folytat, amit kiegészít a katonai diplomácia. Hozzátette: jelenleg három kontinens nyolc országában mintegy ezer fővel vesznek részt a katonák megfigyelő, kiképző, békefenntartó misszióban.
Szólt arról is, hogy Magyarország már 2023-ban elérte a NATO által elvárt “kétszázalékos védelmi kiadási szintet“, azaz a védelmi kiadások a GDP 2 százalékát teszik ki, és ezt idén és jövőre is biztosítani fogják.
A miniszter Kósa Lajos (Fidesz) elnök erre vonatkozó kérdésére megerősítette: Magyarország megbecsült és elismert tagja a NATO-nak, megbízható, kiszámítható, és kötelezettségeit méretarányán felül teljesíti.
Kósa Lajos egyébként elégedett lehetett a beszámolóval, mert Facebook-oldalán ismét arra következtetett, hogy:
“Nekünk Magyarország biztonsága az első.”
Novák Előd felvetette, a Védelmi Beszerzési Ügynökségtől kikerült iratok szerint a honvédség jelentősen túlárazva, olykor tízszeres áron vásárolja be a felszereléseket. Szalay-Bobrovniczky Kristóf válaszában kiemelte, a beszerzések a hatályos jogszabályok betartásával történnek, és felhívta a figyelmet arra, ezeknek a felszereléseknek speciális műszaki előírásoknak kell megfelelniük, olykor csak egyetlen gyártótól lehet azokat megvásárolni.
A képviselő kérdésére megerősítette, Magyarország továbbra sem szállít fegyvert az ukrajnai konfliktusba, a 117 ukrán egészségügyi katona magyarországi kiképzése pedig összhangban állt az ország humanitárius álláspontjával.
Novák Előd felvetésére elmondta, nem akarnak a szélsőségek képviselőinek katonai képzést biztosítani, ezért a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat minden, a honvédséghez jelentkező esetében elvégez egy vizsgálatot.
Lukács László György (Jobbik) tiltakozott amiatt, hogy kétharmados törvény helyett már miniszteri rendelettel lehet egyes, a honvédséget, a katonákat érintő kérdésekben dönteni.
Harangozó Tamás (MSZP) szintén tiltakozott, hogy a jövőben már nem kell az Országgyűlés jóváhagyása a katonák külföldre küldéséhez. Úgy vélte, a jogállási törvény megszüntetésével a katonák legalapvetőbb jogait vonják el.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf válaszában arra hívta fel a figyelmet, az átalakítást az indokolja, hogy a jövőben az egyéni érdek helyett a szolgálati érdeknek kell érvényesülnie, vagyis az, hogy a katonákat a személyes kényelmükre tekintet nélkül bármikor szolgálatba lehessen helyezni, ahogyan arra esküt tettek.
A bizottság a kormánypárti képviselők 6 igen szavazatával, a három ellenzéki képviselő nem szavazatával elfogadta a miniszter beszámolóját.
Fotó: Facebook/Kósa Lajos
