A debreceni Kossuth gimnázium diákjai is részt vettek egy öt nyelven megjelt nemzetközi képregény elkészítésében. A romániai, szlovákiai és bolgár diákokkal közösen kidolgozott képregény az Európai Ifjúsági Stratégiát (eSAT) népszerűsíti a fiatalok körében. A képregény megalkotása egy most zárult Erasmus+ nemzetközi projekt részét képezte.
Keveset tudnak a magyarországi fiatalok az EU Európai Ifjúsági Stratégiájáról (eSAT), pedig sokféle lehetőségeket kínál számukra. Az információhiány egyik oka, hogy nem sok fiatal olvasgatja a mindennapokban az ehhez hasonló EU-s dokumentumokat, amelyek összetett nyelvezete inkább a jogalkotáshoz áll közel. Éppen ezért nagy szükség van arra, hogy a korosztály számára vonzó és érthető formában is hozzáférhetőek legyenek az ifjúsági stratégia elemei és az általuk kínált lehetőségek.
Ez volt a célja a most zárult „Európai Ifjúsági Stratégia átadása Új Megközelítésben (eSAT)” Erasmus+ projektnek, amely során közérthető, a fiatalokat megszólító történetekké igyekeztek átalakítani az ifjúsági stratégia elemeit, megkönnyítve az európai lehetőségek megértését és kihasználását. A projekt része volt az a képregény, amelynek elkészítésében debreceni önkéntes diákok is részt vettek, együtt dolgozva romániai, szlovákiai és bolgár fiatalokkal. A képregény a történetmesélés (storytelling) segítségével ábrázolja az Európai Ifjúsági Stratégia legfontosabb elemeit. A négy ország fiataljai által közösen kidolgozott történeteket profi grafikus öntötte képi formába. A képregény nyomtatásban és digitálisan is megjelent öt nyelven: angolul, magyarul románul, szlovákul és bolgárul.
A projekt keretében két tudományos tanulmány is készült, amelyek arra keresték a választ, hogy a különböző országokban élő fiatalok hogyan érzékelik európai állampolgárságukat, és milyen hatással van az ifjúsági stratégia az európai identitásukra. A Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában végzett esettanulmányok azt mutatták, hogy a legkevésbé a szlovákiai fiatalok európai identitását befolyásolta az ifjúsági stratégia ismerete. A Magyarországra is kiterjesztett kutatásban már kifejezetten azt vizsgálták, hogy mennyire hatékonyan lehet úgynevezett workshopok (ismeretterjesztő közös műhelymunkák) segítségével a fiatalok európai identitását javítani. Az eredmények szerint Szlovákiában a workshopok hatására jelentősen javult a fiatalok Európához való kötődése, míg Magyarországon és Romániában alig történt változás az európai identitás érzékelésében.
Mindkét tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a fiatalok Európai Ifjúsági Stratégiával történő megismertetése során személyre szabott megközelítések szükségesek. A teljes tanulmányok és az öt nyelven elérhető képregény itt olvasható.
A projektben Magyarországot a Z Generációért Alapítvány, Romániát a Klebelsberg Kunó Egyesület, Szlovákiát a TANDEM n.o., Bulgáriát pedig a Narodno Chitalishte Svetal Den 2009 szervezet képviselte.
