Debrecen mindig is a haladás jelképe volt, és most a közlekedési múlt és jövő is itt kap új otthont, ugyanis a város az autóipar új csillaga – mondta a debreceni Közlekedési Múzeumra kiírt ötletpályázat díjátadóján az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára a Kölcsey Központban.
A júliusban kiírt pályázattal kapcsolatban kiemelte, hogy az építés és a közlekedés ügye az ősidőktől kezdve összekapcsolódik. Ez a két ágazat meghatározza az emberiség kultúráját, és mindkettőre szükség van ahhoz, hogy élhető világot építsünk – mondta Lánszki Regő.
Kifejtette, hogy nemzetstratégiai kérdés, hogy az ország egyik legnagyobb városa mellett épüljön egy olyan múzeum, amely egésznapos turistalátványosság lehet, emberek tízezreit vonzhatja, akik a Hortobágy és Debrecen nevezetességei mellett a jövőben a közlekedés hagyományait és legújabb innovációit is megismerhetik.
Olyan jelentősége lesz Debrecenben a Közlekedési Múzeumnak, amilyen Budapesten soha nem lett volna: nemcsak egy múzeum lesz a sok közül, hanem a város és egész Kelet-Magyarország, sőt Partium éke és büszkesége – hangsúlyozta Lánszki Regő.
Az új, 14 ezer négyzetméteres Közlekedési Múzeumot Debrecen külterületén, az új BMW-autógyárhoz közeli, több mint 6 hektáros területen építenék meg. Ezzel kapcsolatban az államtitkár kiemelte, hogy ez teszi lehetővé, hogy a múzeum több legyen a magyar műszaki fejlődést bemutató kiállítóhelynél. A magyar kutatás-fejlesztés legújabb eredményeit, innovációit, a mesterséges intelligencia használatának modern formáit is meg kell tudnia jelenítenie – részletezte.
A pályázatról elmondta, hogy a 18 beadott pályamunka 9 nyertese között több olyan iroda is van, amelynek eddig nem volt lehetősége ilyen jelentős épület tervezésénél bizonyítani.
Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a jó múzeumi épületnek számos kritériumnak kell megfelelnie. A műtárgyvédelmi szempontok mellett a látogatói útvonalnak logikusnak kell lennie, az épületnek gazdaságosan üzemeltethetőnek, környezetbarátnak kell lennie, és az épületnek már kívülről is utalnia kell a belső funkcióra. Az értékeléseknél ezeket a szempontokat is figyelembe vették – mondta.
Papp László, Debrecen polgármestere köszöntőjében Lázár János építési és közlekedési miniszter szavait idézte, aki szerint Debrecen társfővárossá alakulásának lehetünk tanúi. A polgármester szerint a Trianon utáni Magyarország egyközpontúságát feloldják, amiben Debrecen nagyon erős szövetségese a kormánynak.
“A cívisváros a 2030-as évek elejére Magyarország új ipari-gazdasági központja lesz, megötszörözi azt a gazdasági teljesítményt, amely a 2020-as évek elején jellemezte”
– hangsúlyozta Papp László.
Ha a program megvalósul, Debrecenben olyan ikonikus épület jöhet létre a Természettudományi Múzeum épülete mellett, amely a várost építészeti szempontból is fölértékeli – tette hozzá.
Az ötletpályázattal kapcsolatban az Építési és Közlekedési Múzeum közleményében kiemelte, hogy a pályázat feladata, hogy minél több új elképzeléssel és nézőponttal szolgáljon, és akár kisebb irodák, építész hallgatók is megmutathassák tehetségüket.
A közlemény kiemeli, hogy a 18 tervből 9 pályaművet díjazott a bírálóbizottság: megvételi és kiemelt megvételi díjban részesültek azok a tervek, melyeknek bizonyos elemeit találták értékesnek az ítészek, míg első, második és harmadik díjat azok a pályaművek kaptak, amelyek leginkább megfeleltek a koncepció elvárásainak.
A harmadik helyezettnek járó oklevelet a DAW Építész Stúdió Kft., a második helyezettnek járó díjat pedig a DPI-Design Kft. vehette át. A legjobbnak a debreceni Archiko Kft. építésziroda tervét találta a zsűri.
Közölték, az ötletpályázat során többféle tervet vesz meg az Építési és Közlekedési Minisztérium, amely alapján később egy részletes, mindenki számára megfelelő tervezési programot tud elkészíteni. A többféle megoldási javaslatokból készül egy részletes tervezési program, amelyet követően akár egy tervpályázat is kiírhatóvá válik.
