Gróf Klebelsberg Kunó halálának évfordulóján koszorúzással emlékezett a Debreceni Egyetem a Főépület előtt álló szobornál az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszterre. A pénteki ünnepségen az intézmény, a fegyveres testületek mellett helyi és országos szervezetek képviselői helyezték el az emlékezés virágait.
Bartha Elek oktatási rektorhelyettes, a megemlékezés szónoka beszédében az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszternek a hazai felsőoktatás és Debrecen egyetemének alapítása érdekében tett erőfeszítéseit méltatta, melynek elismeréseként az intézmény szobrot állított Klebelsberg Kunó emlékére. Juha Richárd szobrászművész alkotása 2018-ban Kisfaludy Strobl Zsigmond Tisza Istvánt ábrázoló műalkotása mellett kapott helyet a Főépület előtti téren.
Amikor valaki a város felől közeledik az egyetem Főépületéhez, a bejárat előtt két műalkotás fogadja: az egyetem alapítója, egykori névadója, gróf Tisza István és az intézmény fejlesztésében nagy szerepet játszó gróf Klebelsberg Kunó szobra. Mindketten az ország, a magyarság emblematikus alakjai, kiemelkedő 20. századi politikusai. Emléküket a szobrokon túl őrzi az egyetem is az őszi, októberi évfordulóikon az emlékműveik mellett évről évre tartott ünnepélyes megemlékezések alkalmával
– kezdte ünnepi beszédét Bartha Elek.
Az egyetemi megemlékezéseken 2018 óta minden esztendőben igyekszünk számot vetni azzal, milyen örökséget hagyott ránk, és hogy miként élünk, gazdálkodunk ezzel az örökséggel, az ennek körébe tartozó örökségelemekkel. Ünneplünk, felidézzük személyét, életművét, annak debreceni vonatkozásait. Önmagunkkal is számot vetve olykor a jövőbe is előre tekintünk. Klebelsberg Kunó öröksége, életművének üzenete elég gazdag ahhoz, hogy minden esztendőben, minden ilyen alkalommal elegendő tartalmat biztosítson a közös emlékezetnek
– fogalmazott Bartha Elek.
Klebelsberg Kunó jelen volt a Főépület alapkőletételénél is 1927. június 3-án, ő tette az egyik első – jelképes – kalapácsütést az építkezésen a „Törhetetlen hittel a vallás, az erkölcs és a művelődés nevében” mondat kíséretében. Neki köszönhető, hogy az 1. világháborút követően folytatódhatott a klinikatelep félbemaradt építkezése, és itt volt annak 1927. október 17-i zárókő-letételi eseményen is, amelyet összekapcsoltak az egyetem akkori névadója, Tisza István szobrának avatási ünnepségével. 1932. május 15-én, pünkösd vasárnapján a Díszudvar adott otthont az épület ünnepélyes avatásának, amelyen – mint vendég – megjelent az akkor már nyugalmazott vallás- és közoktatásügyi kultuszminiszter is. Az egyetem 1927-ben köszönetét az intézmény érdekében végzett munkásságáért díszdoktori cím odaítélésével fejezte ki.
– Mi az, ami fontos számunkra ebből az örökségből? – tette fel a kérdést a szónok.
Elsősorban az alkotó ember, a politikus, a nagy államférfi, akinek volt víziója a nemzet felemelkedéséhez vezető útról, és volt jövőképe a magyar oktatás és tudomány felemeléséről. Akit az a meggyőződés vezetett, hogy a kettő nem elválasztható egymástól, és hogy az előbbi az utóbbin keresztül érhető el. Akinek emléke, elhivatottsága és küldetéstudata az itt álló emlékműve révén is méltó és alkalmas arra, hogy nekünk, kései utódoknak, mai egyetemi polgároknak inspirációt és követendő példaképet jelentsen pályánk magas szintű műveléséhez, a nemzet és a tudomány céljainak önzetlen szolgálatához. Az oktatást szolgáló reformjai és fejlesztései, az elmaradottabb térségekben általa épített tantermek ezrei sok évtizedes mulasztást pótoltak, a felsőoktatás terén elért eredményeinek, nagy formátumú fejlesztéseinek pedig több mai hazai egyetemünk hasznát láthatja
– hangsúlyozta az egyetemi vezető.
Bartha Elek kiemelte: az általa támogatott, fejlesztett, létrehozott oktatási, kulturális, tudományos intézmények, számos hazai település és az országos politika is nagyra értékelték tevékenységét, amit magas kitüntetései, elismerései tanúsítanak.
A magyar felsőoktatás, a hazai tudományosság fejlesztése során az a szilárd meggyőződés vezette, hogy a magyar kultúra és tudomány vezető szerepet töltsön be a térség országai között. Nézetei szerint ennek révén nyílnak meg a lehetőségek nemzeti céljaink elérésére, a trianoni veszteségeket követő felemelkedés és történelmi igazságtétel kieszközlésére
– zárta beszédét az egyetem oktatási rektorhelyettese.
A megemlékezésen műsort adtak a Bölcsészettudományi Kar Művészeti Központ diákjai, majd az intézmény, a fegyveres testületek mellett helyi és országos szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter szobránál a Debreceni Egyetem előtti téren.
– DE Sajtóiroda –
