Az Európai Parlament (EP) rossz döntést hozott a migrációs paktum szerdai elfogadásával – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.
Gulyás Gergely hozzátette: az is mutatja, hogy “mennyire szélsőségesen rossz javaslatról” volt szó, hogy az EP-ben – ahol a miniszter szavai szerint – 70-80 százalékban “a bevándorlás nagy barátai ülnek”, csak 55-56 százalékos többséggel mentek át a jogszabálytervezetek.
Hozzátette: “Nyugat-Európa társadalmi fejlődésének hibáit Közép-Európának nem kell elszenvednie”, és Magyarország nem fogad el olyan európai döntéshozatalt, ami ezt a problémát Közép-Európára és Magyarországra “lökné át”.
Elutasítjuk a kötelező elosztást és elutasítjuk, hogy pénzt kelljen fizetnie Magyarországnak azért, mert nem vesz át migránsokat. Ez a döntés ebben a formában végrehajthatatlan, Európa számára nem jelent segítséget, és a migrációtól szenvedő társadalmak számára sem fog érdemi segítséget jelenteni – mondta.
Gulyás Gerely hangsúlyozta: bármilyen európai döntéssel szembeszállva is, Magyarországot és a magyar társadalmat meg kell védeni a migráció káros hatásaitól.
Gulyás Gergely szerint aggasztó, hogy a NATO is irányt váltott
Aggasztó, hogy a NATO irányt váltott az ukrajnai háború támogatása ügyében és arra készül, hogy Ukrajna oldalán bevonódik a háborúba – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely hozzátette: korábban a NATO csak kommentálta az ukrajnai történéseket, de nem vált a konfliktus tevékeny részesévé, és a világháború veszélyére hivatkozva utasította el a beavatkozás lehetéségét.
Mint mondta, ebben “éles és rosszirányú negatív fordulat állt be”, nyilvánosságra került egy NATO-Ukrajna-misszió terve, azaz a NATO arra készül, hogy Ukrajna oldalán a gyakorlatban is bevonódik a konfliktusba, létre akarnak hozni egy 100 milliárd dolláros alapot, amivel a katonai kiképzést akarják segíteni és a fegyverszállítást koordinálni.
Közölte: Magyarország mint NATO-szövetséges komolyan aggódik emiatt, Magyarország ugyanis védelmi szövetségként tekint a NATO-ra.
Azért léptünk be a szövetségbe, mert egymást akarjuk megvédeni, és nem azért, hogy együtt lépjünk fel, más ellen, bármilyen megalapozott morális érvelés is álljon emögött – emelte ki.
A miniszter elmondta, keddi ülésén a kormány elemezte a nemzetközi politikai és katonai helyzetet. Nagyon veszélyes pillanatban vagyunk, a következő fél év világpolitikai eseményei döntőek lesznek abból a szempontból, hogy a háború vagy a béke irányába mozdul-e el a világ és Európa – mondta.
Varga Mihály: az idén 2,5 százalékos, jövőre pedig 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány
Az idén 2,5 százalékos, jövőre pedig 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány – közölte a pénzügyminiszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
Varga Mihály kifejtette: a háborús helyzetben az Európai Unió a vártnál lassabban lábal ki a válságból, a német gazdaság hosszú ideje gyengélkedik, és az exportpiacok szintén gyengék; emiatt háborús helyzetre tervezett makrogazdasági pályával számolnak, amely szerint a gazdaság az idén visszatér a növekedési pályára, és 2,5 százalék körüli GDP-bővülés valósulhat meg.
Hozzátette: várakozásaik szerint a növekedés idén az év második felében felgyorsul, ami segíti az államháztartás helyzetét is. A tárcavezető jövőre 4,1 százalékos GDP-növekedést nevezett megalapozottnak.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a Kormányinfón bejelentette: a 2025-ös költségvetési törvényjavaslatot november 5-e után fogja benyújtani a kabinet a parlamentnek.
Közölte: a kormány szerint a háborúnak nincs katonai megoldása, béketárgyalásokra és tűzszünetre van szükség. Ennek ellenére a kormány mérlegelte, a magyar gazdaság szempontjából mivel jár egy hosszú háborús korszak, hiszen alapvetően más gazdaságpolitikát kíván a háborús időszak, mint a békés időszak.
Ma azt tudjuk mondani, a jövőre vonatkozó legfontosabb döntést november 5-én az amerikaiak hozzák meg, és egészen más forgatókönyv fog érvényesülni a háború és béke szempontjából, ha Donald Trump az Egyesült Államok elnöke, mintha a jelenlegi adminisztráció marad, ezért a 2025. évi költségvetési javaslatot november 5-ét követően nyújtjuk be – mondta.
Nagy István: ötpontos agrár intézkedési csomagról döntött a kormány
Ötpontos intézkedéscsomagról döntött a kormány az európai agráriumban kialakult helyzet miatt – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Kormányinfón csütörtökön.
A tárcavezető közölte: azon mezőgazdasági termékekre, amelyeket tilos behozni Ukrajnából, teljeskörű bejelentési kötelezettséget írnak elő, származzon bármely országból. A kormány intézkedett arról is – folytatta -, hogy a Magyar Államkincstár 2024. május 31-ig teljesítse terület- és állatalapú támogatások kifizetését.
Nagy István tájékoztatása szerint döntöttek arról is, hogy a kormány 2026-ig további, legfeljebb 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya programhoz.
Elmondta továbbá, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után évente befizetett adó visszaigényelhető részét a kormány 90 százalékos mértékre emeli. Ez újabb egymilliárd forint éves többlettámogatást jelenthet az ágazatnak – fűzte hozzá a miniszter, aki beszámolt arról is, hogy az importot érintő és a termelők gazdasági helyzetén javító intézkedések mellett megerősítik a beruházások támogatását is.
“A jelenlegi helyzetben felértékelődik a kormányzati segítség szerepe az ágazatban, legyen szó az import átláthatóvá tételéről, a támogatásokról, a hitelfinanszírozásról vagy a jövőbe mutató fejlesztésekről” – fogalmazott a miniszter.
A miniszter közlése szerint azért van szükség a beavatkozásra, mert a piacot súlyos túlkínálat és jelentősen alacsony árak jellemzik. Ennek oka, hogy 2022 nyarán az Európai Unió úgy döntött, Ukrajna vámmentesen és korlátozás nélkül exportálhat mezőgazdasági termékeket az EU területére.
“Az ukrán termékek hatalmas mennyiségben jelentek meg az uniós tagállamok piacain, erősen korlátozva ezen országok értékesítési lehetőségeit” – magyarázta Nagy István, aki szerint egyértelműen látszik, hogy Brüsszel és az Európai Bizottság elárulta az európai gazdálkodókat, és helyettük az ukrán oligarchákat támogatja.
(MTI)
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
