Befejeződött a győri Nagyboldogasszony-székesegyház 2017 óta tartó, teljes körű felújítása; a templomot Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szentelte újra szerdán szentmise keretében.
A több mint 4 milliárd forint, többségében állami forrásból megvalósult fejlesztések során megújult a főtemplom homlokzata, korszerűsítették a tornyot, amelybe új harangok is kerültek. Restaurálták a mennyezeti freskót és a barokk falfestményeket, felújították a székesegyház fő- és mellékoltárait és a karzatot.
A 20. század második felében lerakott járólapok helyett mészkő burkolatot kapott a templom. Korszerűsítették az épületgépészeti, világítási, fűtési, biztonsági és a hangosítási rendszert.
A székesegyházban örökimádás kápolnát és kincstárat alakítottak ki, ahol a jövőben a székesegyház szakrális kincseit őrzik.
A szentmisén Veres András arról beszélt: a keresztény emberek legfontosabb közös imádsága a szentmise, a legfontosabb hely pedig a templom, ahol összegyűlhetnek az eucharisztia megünneplésére.
Kiemelte: a székesegyházaknak meghatározó szerepük van az egyház életében. A pápa által kinevezett püspök székhelye jelzi, hogy az adott területen az egyház szervezetten, “Rómával való közösségben” működik.
Ugyanakkor minden székesegyház az adott vidék önkifejezése is: jelzésértékű, hogy milyen módon becsülik meg a templomot – mondta.
“Mi, győriek, büszkék vagyunk a templomunkra” – fogalmazott a főpásztor. Büszkék arra, hogy a székesegyházban van a vérrel könnyező Szűzanya kegyképe, Szent László hermája és az 1945-ben vértanú halált halt Boldog Apor Vilmos püspök sírja is.
Hozzátette: a győriek szeretnék, ha a székesegyházukba betérő hívő ember mindig megtalálná az imádság helyét, és sok nem hívő is rálelne itt az Istennel való közösségre.
Veres András végül köszönetet mondott a felújítás támogatásáért a kormánynak, jelezve, hogy a templomfelújítás e hathatós segítség nélkül elképzelhetetlen lett volna. “Hiszem – fogalmazott a főpásztor -, hogy a felújítással nemcsak a Győri Egyházmegye híveit, nem is csak a kegyképhez rendszeresen elzarándokló magyarországi híveket” támogatták, hanem az Európából vagy még távolabbról érkező embereken keresztül Magyarország imázsát is erősítik.
(Words: 292 x Chars: 2287) XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVeres András az újraszentelés során elhelyezte az oltárban Szent László és Boldog Apor Vilmos ereklyéjét.
A szentmisén részt vett Semjén Zsolt egyházakért is felelős miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
A győri székesegyház alapjait Szent István korában rakták le. A templom első formájában román stílusban épült a 11. században, ebből a korból csak a templom apszisa maradt fenn napjainkig.
A tatárjárás után gótikus stílusban épült újjá. A 15. század elején a jobb oldali hajó mellé Héderváry János püspök kápolnát építtetett, itt őrzik ma Szent László hermáját. A század második felében megkezdték az egész templom gótizálását.
A templom a 16. század első felében, különösen a törökök 1529-es győri megjelenése után nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt. A másik tornyot az 1580-as években villám pusztította el.
A teljesen tönkrement székesegyházat Draskovich György püspök megbízásából 1639 és 1645 között Giovanni Battista Rava olasz építész tervei alapján kora barokk stílusban átépítették.
A templom jelenlegi, copf stílusú tornya az 1680-as években készült Széchényi György püspök megbízásából.
A templombelső végleges kialakítását Hefele Menyhért tervei alapján fejezték be az 1780-as években. Franz Anton Maulbertsch osztrák festő ekkor készítette a falakat és a mennyezetet borító freskókat.
(MTI)
Kezdőkép: A felújított győri Nagyboldogasszony-székesegyház tornya az újraszentelés napján, 2023. szeptember 13-án. Befejeződött a templom teljes körű felújítása, amely több mint 4 milliárd forintból, többségében állami forrásból valósult meg. MTI/Krizsán Csaba
