A hideg évszak beköszöntével a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő és az északi területekről érkező, nálunk telelő erdei fülesbaglyok is lassan beköltöznek a lakott településekre , így Csongrád-Csanád (vár)megye nagyobb városaiba is.
Magyarországon az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfaj. Nem épít saját fészket, hanem más ragadozó madarakét, esetleg varjakét foglalja el. A tél közeledtével az erdei fülesbaglyok csapatokba verődnek és beköltöznek a lakott településekre. Számuk ilyenkor jelentősen felszaporodik az északi tájakról érkező társaikkal. A falvak, városok parkjaiban, általában örökzöld fenyőkön, tujákon töltik a nappalokat, szürkületkor pedig vadászni indulnak – írja a nemzeti park honlapja.
Magyarországon Kisújszállást és Túrkevét tartják a „baglyok fővárosának” ugyanis itt telente akár ezer erdei fülesbagoly is tartózkodik. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén is vannak olyan települések, amelyeket előszeretettel választanak telelőhelyül az erdei fülesbaglyok. Ilyen például Dévaványa, ahol minden télen legalább 50, de előfordul, hogy száz példány is nappalozik. Bucsán szintén szép számban telelnek a faluközpontban lévő parkban, de előfordulnak családi házak kertjében és fűzfákon is.
A hideg évszakban kevés a határban a táplálékul szolgáló rágcsáló, a városokban, falvakban viszont jóval nagyobb számban találnak patkányokat és egereket (ilyenkor ezek is behúzódnak a lakott területekre).
Néha kisebb madarakat is elejtenek.
A KMNPI Makói Tájegységén belül szintén több településen jellemző a telelő erdei fülesbaglyok jelenléte. A legnagyobb csoportosulás Kübekháza főterének örökzöldjein tapasztalható. A nagy tömeget alkotó erdei fülesbaglyok között olykor megfigyelhetjük a sokkal ritkább, réti fülesbaglyokat is.
A Kardoskúti Tájegységen Orosházán, Gyopárosfürdőn, Szentesen, Hódmezővásárhelyen (főként Batidán) is népes erdei fülesbagoly csapatokkal találkozhatunk, de gyakorlatilag a térség szinte minden településén van néhány példány. Szentes belvárosában, egy viszonylag nyugodt területen általában 60-80 nappalozik. Előfordul, hogy a közeli platánokon, nyugati ostorfákon is láthatjuk őket.
Ha nincsenek zavaró körülmények, akkor évről-évre felkeresik ugyanazokat a helyeket, ahogy hosszú évek óta igaz ez Szegedre, a Kemes utcára, ahol napközben, szerdán kéttucatnyi bagoly is pihent. A csapatok egészen a tél végéig, március elejéig együtt maradnak, majd párokra bomlanak és költésbe kezdenek. Az utóbbi években egyre több pár a telelést követően is a településeken marad.
Ha az időjárás zordabbra fordul, akkor valószínűleg még több erdei fülesbagoly húzódik majd be a településekre. Más bagolyfajokkal is találkozhatunk a falvakban, városokban. Jelen vannak a gyöngybaglyok és a kuvikok, amelyek rendszerint ott telelnek, ahol költeni szoktak. Elvétve macskabaglyok is akadnak, de azok kevesen vannak, ráadásul rejtőzködő életmódot folytatnak, ezért nehezebb rájuk találni – írja a nemzeti park portálja.
Képeken a Kemes utcai fák és a szegedi baglyok, fotó: Frank Yvette
